Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÁLTOZÓKOR – MENOPAUZA - Amitől a nők tartanak

2008.10.16

E negyedévi írásunkban igyekszünk némi érdekességgel szolgálni a változókorról olvasóinknak, mivel az egyik legfontosabb dolog a változás korában is megőrizni a testi és szellemi aktivitást. Először távolról közelítjük meg a témát, méghozzá Japánból. A japán nők ugyanis egészen másképp élik meg a változás korát, mint európai sorstársaik. Az európai nők többsége - egy berlini felmérés szerint 80 %-a - valamennyi változókori nyavalyájáért a hormontermelés leállását teszi felelőssé. Ennek megfelelő arányban át is élik az egyik legjellemzőbb tünet együttest, az izzadás- és hőhullámok megjelenését. Nem így a japán hölgyek, akiknél ezek szinte ismeretlenek, talán ha egyötödük tapasztalta már elvétve. Az okok nem az eltérő biológiai felépítésben, hanem a kulturális háttérben keresendők. A keleti kultúrában, ahol minden egészségi probléma hátterében a szervezet teljes egyensúlyának megbomlását látják, és nem egyetlen hormoncsoport koncentrációjának megváltozását, a vérzés kimaradása egyértelműen pozitív megítélést kap, a szervezet ettől kezdve ugyanis nem veszt fölöslegesen energiát havi rendszerességgel. A nőktől a családfenntartásban a változókorban is ugyanazt a fegyelmezettséget várják el, mint korábban. A rugalmasság és teherbírás kortól független elvárások Japánban. A japán nyelvben nincs is igazán szó a hőhullámokra, sőt még a változás korára sem. Ezek után nyilván nem kell magyarázni, hogy ott, ahol a probléma még nevesítve sincs, a kezelésre sincs igazán igény. A japán nők a klimaktériumot a fokozatos és természetes folyamat, az öregedés részeként élik meg, melynek velejárói a haj őszülése, a látásromlás, az emlékezet romlása, a fejfájás, a vállak és a hát merevsége, a szédülés, és más tipikusan női panaszok is. A vérzés kimaradása mindössze egy apró változás a többi között.

Tünetek: Bár nem szükségszerű velejárója a változókornak, sokan érzékelik érzelmi életük megváltozását, mely nyilván elválaszthatatlan a hormonális viszonyoktól. Természetesen ilyenkor a lelki problémák sokkal összetettebbek, és nem magyarázhatók pusztán a hormonális változásokkal, mint ahogy a rövid ideig tartó menstruációs hangulatváltozások. A menopauza előtti és utáni hónapok, évek nem rövid időszakot tesznek ki, így a rossz lelkiállapot tartós is lehet.

Depresszió: Senki nem kedveli azokat a napokat, amelyeken eluralkodik rajta a kedvetlenség, fáradtság, céltalanság és levertség. De tudnunk kell, hogy ezek mindennapos, természetes és valamilyen szempontból fontos érzések is. Főleg a bonyolult helyzetekben jön jól, ha kikapcsoljuk a külvilágot, és egyfajta egészséges letargiában megpróbálunk magunkba befelé hallgatózni. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a nők életük második felében gyakrabban kerülnek annak a határvonalnak a túloldalára, amely az egyszerű lehangoltságot a depressziótól elválasztja. A változókori depressziónak is számos oka lehet, jelentkezhet testi betegség kísérő tüneteiként vagy éppen valamely betegségtől való túlzott félelem miatt, kimerültség, stressz nyomán, amely nem ritkán épp a havi ciklus zavarainak félreértelmezéséből fakad. A depresszióval semmiképp sem szabad teljesen egyedül maradni, bezárkózni, mert ilyenkor feltétlen segítségre van szükségünk. Ne szégyelljünk lelki támasz után nézni, férjhez, partnerhez, barátnőhöz fordulni, sokszor a szakszerű segítség, pszichológus, ill. szakorvos segítsége is nélkülözhetetlen.  

Súlygyarapodás: A lelki közérzetet nagyban befolyásolja az is, meg vagyunk-e elégedve küllemünkkel. Egyes statisztikák szerint az 50. életévüket betöltött nők fele testsúlyban is gyarapodik, máshol az olvasható, hogy csak 10%-uk kerüli el a súlygyarapodást. Nem tisztázott, hogy a hízás közvetlenül a hormonális változásokon vagy egyszerűen az életmódon múlik. Arra minden esetre érdemes figyelni, hogy véletlenül se kerüljünk a gondok ellen vigaszul szolgáló édességek és nyalánkságok elfogyasztása nyomán megsokasodó zsírpárnák, és az emiatt érzett lelkiismeret-furdalás, majd depresszió ördögi körébe. Hízásra hajlamosíthatnak korábbi terhességek és a méh műtéti eltávolítása utáni állapot, ha a petefészkeket is eltávolították. Bármi legyen is az oka a testsúlygyarapodásnak, karban kell tartani, melynek legjobb eszköze a rendszeres testmozgás. A testmozgás "melléktermékeként" szervezetünkben olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek jó közérzetet, örömérzést adnak, és nyilván ez által csökkentik a depressziót, a mértékletes sportolás további jótékony hatásáról nem is beszélve.

Memóriagondok: Talán itt is a megelőzés a legfontosabb, azaz az átgondolt, felelősségteljes élet. Nem vitatható, hogy a stabil családi háttér, a kiegyensúlyozott munkahelyi viszonyok nemhogy csak segítenek, tán még az egyik leggyümölcsözőbb korszakká is tehetik ezt a biológiai változásoktól terhes időszakot. Józanul át kell gondolni, minek mekkora jelentőséget tulajdonítunk. Az egyik legkivédhetetlenebb, és sok bosszúságot okozó tünet, pl. a dekoncentráltság és feledékenység. A hőhullámok okozta nehezített éjszakai alvásnak a számlájára is írható, és olykor könnyű elintézni egy-egy tréfával, mégis sokan a visszafordíthatatlan öregedés, netán komoly betegség jeleként értelmezik, ezért félelemmel gondolnak rá. Az agy rohamos időskori leépülése egy-egy betegségtől eltekintve igazából csak akkor fenyeget, ha nem használjuk ki kellően a kapacitását.

Csontritkulás: A menopauzát követően, miután a nők termékenysége már megszűnt, nincs szükség arra a csonttömeg-többletre, amelyet az ösztrogén fenntartott, legalábbis a természet úgy gondolja. A nemi hormonhatás megszűnésével a csontbontást erősítő citokinek hatása felerősödik, és felgyorsul a csontépítő-folyamatok ciklusainak gyakorisága. Az oszteoklasztok aktivitása jobban fokozódik, mint az oszteoblasztoké, így a csontállomány csökken. Ez természetesen azzal jár, hogy a csontból több ásványi anyag kerül a vérbe elszállításra, mint amennyit a csont onnan fölvesz. A nőket a csontritkulás kifejezettebben veszélyezteti, mint a férfiakat, mert náluk a nemi hormon, a tesztoszteron szintje némi csökkenéssel ugyan, de életük végéig megmarad, a nők ösztrogénszintje viszont a menopauza után drasztikusan csökken. A nők csonttömeg-vesztése ekkor, a menopauza után körülbelül 10 évig viszonylag nagy mértékű.  A megváltozott anyagcsere-folyamatok miatt ahhoz, hogy a táplálékból ugyanannyi kálciumot tudjon fölvenni a szervezet, és megtartani a csontok számára, mint korábban, többre, mintegy 1200-1500 mg megevett kálciumra van szükség.

Ne hagyjuk el magunkat! Életmódváltásnak tekinteni a menopauzát sokkal stresszmentesebb, mint elveszett nőiességnek, problémák halmazának.  Ha pozitívan szemléljük a változókort, észre kell vegyük azt a tényt, hogy számos előnyös oldala is van.  Ilyenkor például a nők végre többet foglalkozhatnak magukkal, eljutottak abba a korba, amikor családanyai tisztségük nem jár annyi terheléssel, elfoglaltsággal, felelősséggel. A munkahelyi kapcsolat lazul, vagy a nyugdíjazással meg is szűnik. A gyerekek már általában kirepültek, családot alapítottak. Az együttlét az unokákkal élvezet, rájuk vigyázni maga a visszafiatalodás. Végre jut idő az elmaradt dolgok bepótlására: színházra, mozira, kiállításokra, koncertekre. Lehet járni masszázsra, jógára, meditációra, van idő egy sál megkötésére, kipróbálni új recepteket, vagy beiratkozni tanfolyamokra, nyelviskolába, stb.

SZERK.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.