Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szörnyek a gyerekszobában

2016.03.11

                                                   

 Az álom az alvás része, úgy a gyerekeknél, mint a felnőtteknél. Egy német pszichológus szerint az álom által dolgozzuk fel a mindennapi történéseket, gondolatokat, érzéseket és ez által az agyunk rendszerez. A gyerekek viszont sokkal többet álmodnak, mint a felnőttek, mivel még nem értik az életet. Öt - hat éves korukra érik el a felnőttekéhez hasonló pihentető alvás és álom arányát. Hogy gyermekünk jót vagy rosszat álmodott, csak a beszélni tudó apróságunktól tudjuk meg. Minden szülő ébredt már a nyugtalanul alvó, hánykolódó gyermek nyöszörgésére, rémülettel teli kiáltására. Ez az ijedtség náluk nagyon is komoly, hisz nem tudnak álom és valóság között határozott különbséget tenni. Így valós veszélyhelyzetként élik meg a rémálmokat. A rossz álmok bizonyos pontig tehát az életünk részei, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a kicsi érzelmi problémákkal, szorongással küszködik. Akkor gondolhatunk erre, ha ezek a rémálmok visszatérnek, és ekkor is segíthetünk, ha figyelünk és komolyan vesszük.

A három éves lányom több éjszaka is riadt fel, hogy "- Anyu, itt van a szúnyog!". Első alkalommal gyorsan villanyt kapcsoltunk elkezdtük keresni a szúnyogot, persze nem találtunk, leellenőriztük van-e valahol szúnyogcsípés a testén, de az sem volt. Ilyenkor ölbe vettem, hozzá bújtam, úgy vigasztaltam. Az anya ösztönszerűen cselekszik, ha óvnia kell a gyermekét, ilyenkor a testi kontaktus a legnyugtatóbb, így könnyen visszaaludt. Egy másik alkalommal, amikor már tudtuk, hogy csak egy rémálom, kinyitottuk az ablakot és kihessegettük a nem létező szúnyogot a szobából. Ha már megnyugodott és meg is ébredt egészen, akkor beszéltünk arról a szúnyogról, megnyugtattam, hogy nem tud bejönni a szobába, mert van szúnyogháló az ablakon. Nappal igyekeztem szóba hozni és beszélni róla, hogy milyennek látja, mit csinál az a szúnyog. Lecsaptunk igazi szúnyogot, megnéztük milyen pici és nem tud bántani, mindenképp meg akartam érteni a félelmét. Aztán egy délelőtt kiabált, hogy "- Gyere anyu, itt van, nézd meg!" Rögtön megértettem, amikor megpillantottam a tévében egy szúnyogriasztó reklámját, ahol ember nagyságú szörnyek kopogtatják az ajtót és ablakot. Megmagyaráztam neki, tudatosítottam vele, hogy ilyen nem létezik, hogy csak a tévében van, meg is oldódott a probléma.

A rossz álmot ezernyi tényező okozza, a fenti eset csak a tévé reklámja, de a gyermek korának nem megfelelő rajzfilmek is válthatnak ki ilyen hatást. Ezért is jó, ha korlátai vannak a tévénézésnek és internet használatnak. Rossz álom okozója lehet olyan feszültséggel teli élethelyzet, feladat, amiben a gyermek nem találja meg a helyét, bizonytalanul áll a mindennapok forgatagában. Ilyen lehet iskola,- óvodakezdés, válás, haláleset a családban, kistestvér születése, de lehet egy előzőnapi veszekedés, egy durva játszótársa, egy tolakodó felnőtt, bármi, amitől megijed. Rémálom formájában törhet fel a szülők túl szigorú bánásmódja, vagy ha sokat kiabálnak rá.

Rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, első sorban a rossz álmok megelőzésére. Figyeljünk arra, hogy a megrendülést okozó helyzetek ne maradjanak feldolgozatlanul. Például a bácsi, akinek nagyon erős a hangja és szeretné, ha elvenné tőle az ajándék csokiját. Nyújtsuk mi helyette a kezünket és magyarázzuk meg, hogy neki ilyen a hangja, így született, de nagyon kedves, mert csokit ad neki. Ne hagyjuk, hogy olyan beszédtéma, veszekedés fültanúja legyen, ami rettegést idéz elő benne. Mindenképp korának megfelelően próbáljuk elmagyarázni a helyzetet, semmiképp ne szidjuk vagy gúnyoljuk ki és próbáljuk megóvni az ismétlődéstől. Előfordul, hogy a gyermekünk dühös, mérges, ilyenkor mindig bűntudatot is éreznek még a gyerekek. Figyeljünk rá, csírájában derítsük ki az okát, nyugtassuk meg. Magyarázzuk el neki, hogy nem követett el hibát, ő is szabad dühös legyen, ezek az érzések helyén valóak. Ha látjuk, hogy mégis feloldatlan bármilyen félelme térjünk rá vissza. Rajzoltassuk, beszélgessünk még róla, mozgással mutassa be, mi az, ami megijeszti. Minél több marad kimondatlanul, annál több törhet fel rémálmok formájában.

Rossz álmok jelentkezésekor vegyük nagyon komolyan a rettegését. Nem szabad kinevetni, bármilyen ártalmatlan dolog, tárgy, állat a félelem tárgya. Soha nem szabad erőszakos eszközökkel kezelni, mert ha csak rákiabálunk, hogy aludjon, mert nincs semmi a szobába vagy, hogy nem is létezik, nem kell tőle félni, csak rontunk a helyzeten. Szó szerint űzzük ki a szobából a szörnyet, akár elalvás előtt. Ha lehetőségünk van rá ismertessük meg, barátkoztassuk meg a rettegés tárgyával, ha nem lehetséges mindenképp tudatosítsuk a gyermekben mi a valóság.

Miklós Beáta