Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szeretetre hangolva

2015.02.16

„Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap.”
 -David Viscott -

 

„Öleld át ezt a nagyvilágot, szívedben gyúljon szeretet!” A szeretet mindent legyőz. Leküzdi a félelmet, a bánatot, a bizonytalanságot, a halált. A szeretet életet ad. Melegséggel táplálja lelkünket, nyugalommal tölt el és reményt vet szívünkbe. A szeretetre minden embernek szüksége van.Szeretetből jön a gyermek a világra - és akaratlanul is szeretettel árasztja el környezetét. Azt a szeretetet nyújtja, amellyel édesanyja méhében táplálta. Aztán cseperedik. Csillogó szemmel nevet, ha mosolyognak rá, és sír, ha szülei figyelmét akár egy pillanatra is más, egészen jelentéktelen dolgok ragadják el. Azt mondják, az ember annyi szeretetre vágyik felnőttként, amennyit gyermekként kapott. És annyi szeretetet nyújt a környezetének, amennyire, tudja, neki is szüksége van.

Hát nem egyszerű? Szeress és megváltod a világot! Szeress, mert szükségük van rá, szeress, mert szükséged van rá.

Tanulj a gyermektől! Nem számít, hogy viszonozzák-e, te csak nevess, derítsd őt jó kedvre, bújj oda hozzá, érintsd meg a lelkét, és pillanatok alatt elolvad a jég, ami elválasztott tőle. Csak szeretve tanulunk meg szeretni.

Ó, a mosoly felbecsülhetetlen ajándék: gyógyít és gazdagít. Megtisztítja a lelkedet, elűzi a mérget, a keserűt, a sötétet. A szeretet soha nem apad ki. Csak növekszik. Beragyogja az életed, fényét felfedezheted embertársaid arcán. Sugárzik a szemekből, megcsillan a könnycseppeken, felszárítja azokat és begyógyítja a sebeket. A szeretet értelmet ad az életnek. Ha úgy érzed fölösleges vagy, akkor nézz körül. Többen vágynak vigasztaló tekintetedre és szavaidra, mint gondolnád. Fogadd el, hogy megadhatod nekik az örömet. Így nem csak a saját életedet mented meg, de másokat is életre keltesz. Része vagy a teremtésnek és feladatok várnak rád a földön.

 Én nem tudom, hogy alkothatta meg Isten az élet kimeríthetetlen forrását, a szeretetet. Honnan tudta, hogy ez az, aminek léteznie kell, s hogy ez csodákra képes.       

Nem tudom, de kimondhatatlanul hálás vagyok érte, mert ez életem fontos része.  Azt akarom, hogy az is maradjon. „Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat.” (Charlotte Bronte)   

 György Irma