Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ROSSZ EVŐ VAGY CSAK VÁLOGATÓS

2015.05.06

 

Azt hiszem ez is egy örök téma a kisgyereket nevelő szülők körében, és akinek kellemetlen tapasztalatai vannak, negyvenvalahány év távlatából is visszaemlékszik arra a néhány évre. Nemrég ételek és főzés kapcsán elpanaszoltam egy hatvan év körüli nőnek, - tudni kell róla, hogy három felnőtt gyereke van és unokái - hogy a kislányom mennyire madárétkű. Már kezdtem volna mesélni, hogy mit és hogyan eszik, de rögtön közbevágott egy hangos sóhajjal, hogy bizony ő tudja, miről beszélek, hisz mindhárom gyermeke rosszevő volt…

…hogy félnapokig üresjáratként talpalt a konyhába, hogy többféle ételt készítsen, és mégsem ettek belőle.

… hogy kiskanállal szaladgált a játszó gyereke után csak, hogy egy- két falatot egyen.

… hogy az elsőt még orvoshoz is vitte, hogy kiderítsék mi baja.

Bizony, Isten tudja, mire nem vagyunk képesek, hogy keveset evő gyermekünk torkán lecsússzon néhány falat. De vajon, eredményesek ezek a trükkök vagy csak a saját mókuskerekünkben szaladunk ezalatt az idő alatt?

Fontos tudnunk azt, hogy a két év körüli gyermekek gyors fejlődési üteme hirtelen lelassul, nem nő már olyan rohamosan sem a kilókat, sem pedig a centiket tekintve, így aztán a tápanyagszükséglete is csökken. Legtöbb gyereknél megfigyelhető ez a változás, és ettől a pillanattól kezdve az étvágya is ingadozó, egészen a kamaszkor kezdetéig. Vannak gyerekek, akik jó evők, talán erre is születni kell, náluk észre sem vehető ez az átmenet. Van, aki válogatós, nem tetszik neki egy- két íz vagy alapanyag, és igen van, aki rosszevő.

Az a gyerek, aki keveset eszik szülői és anyai mivoltunkból eredendően rengeteg aggodalmat kelthet bennünk, ezáltal a fentiekhez hasonló és még különb praktikákhoz folyamodunk, csakhogy megetethessük apróságunkat. Pedig a gyerekünk többnyire életkorának és saját fejlődési ütemének megfelelő étvággyal rendelkezik és táplálkozik. Sajnos ezekkel a cselekedetekkel még inkább fokozzuk az étel elutasítását és éppen az ellenkező hatást váltjuk ki a gyermek magatartásában. Egy igazi játszma alakul ki szülő/nagyszülő és gyerek között evés kapcsán. Ezek a gyerekek szívesen hangoztatják, hogy ők nem esznek, nem éhesek és pár trükkös falat után már jól is laktak. Mégis elmondhatjuk, hogy ezt vagy azt, gyümölcsöt, vagy zöldséget, tésztafélét vagy bármi mást szívesen megesznek és egészségesen fejlődnek, növekednek. Ha ilyen kisétkű a gyerekünk próbáljuk meg elfogadni  segíthetünk a mindennapjainkon, ha megfontoljuk a következőket :

  • Kialakítunk egy rutint az étkezésekkel kapcsolatosan, betartjuk a három főétkezést és az uzsonnákat.
  • Kis tányérra, kis adagot kínálunk fel neki, fennáll a repeta lehetősége és ez motiválja.
  • A noszogatás, fegyelmezés, büntetés, könyörgés, zsarolás az asztalnál, csak elveszi a gyerek kedvét az evéstől.
  • A tévé, a játékok elterelik a gyerek figyelmét az evésről.
  • A családdal való étkezés örömteli eseménynek számít egy kisgyereknek és kiváló alkalom a helyes étkezési szokások kialakítására.

A legfontosabb szerintem az, hogy a gyerek lássa az evés egy jó dolog, de  nem ekörül forog a világ.Nincs is baj addig, míg a gyerek fejlődik, súlya gyarapszik és magassága is nő. Ha viszont hosszabb időn keresztül nem fejlődik gyermekünk, stagnál vagy rosszabb esetben súlycsökkenése van, indokolt az orvos felkeresése, mert egészségügyi problémák is okozhatják az étvágytalanságot.

 

MIKLÓS BEÁTA