Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Játszva szeretettel: Avagy a játék fejlesztő hatásai

2009.05.10

„Gyermekünk alapvető szükséglete: a feltétel nélküli szeretet.”(folytatás)

Sajnos manapság kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep-, és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek - a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.

A gyermek fejlődése:

A csecsemő mozgásával veszi birtokába a világot, a megismerő tudást. A legmagasabb intellektuális tudás alapja is a mozgás, a játék. A csecsemőnek fognia, tapintania, szájba vennie kell, megnyalni, megharapni, megízlelni, megtapasztalnia kell a tárgyakat ahhoz, hogy minden tulajdonságukat ismerje. Be kell csúsznia, kúsznia, másznia a teret, hogy megtanulja felmérni a távolságokat. Fel kell másznia a székre, fára, mászókára, le kell ugrania ahhoz, hogy a mélység és a magasság fogalmát megértse. Mindezt a világ legtermészetesebb módján, játék közben teszi, amely számára alapvető tevékenységforma. Játék közben ismeretet szerez, tanul, fejlődik intellektusa.

A játék fontossága:

 

A játék a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van, a különböző mozgásos gyakorlatok már újszülött kortól előkészítik a gyerek izomzatát és idegrendszerét a komolyabb testi próbákra. A játék fejlesztő hatása az egész gyermekkoron végigível. Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyerekeket, sőt ösztönözzük őket a valódi, élményszerű játékra!

A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömet szerez számára, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Megjelenik benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny. 

A gyermek teljes elmélyültséggel és a legnagyobb komolysággal éli bele magát a legkülönbözőbb szerepekbe, szituációkba.

A játék fejlődésének folyamatában alakultak ki azok a sajátos játékformák, amelyek a gyermek megfelelő szellemi és fizikai fejlettségi szintjét biztosítják.

 A szabályjátékok hatásai:

Szabályjátékok a különféle társasjátékok, népi játékok, mozgásos-, testnevelési játékok (fogó- és futójátékok, sor- és váltóversenyek, versengések, küzdőjátékok, labdajátékok, sportjátékok).

E játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység minden résztvevő számára pontosan meghatározott, egyformán kötelező szabályok szerint folyik. A szabályok a játék belső rendjét biztosítják, szabályok nélkül a játék értelmetlenné, érdektelenné válik. A versenyjátékokban a szabályoknak fontos etikai jelentősége van, pedagógiai szempontból a szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.

A szerepjátékok jótékony lelki hatásai:

A szerepjátékok során a gyermek egy általa kitalált történettel, valamelyik figurával azonosulva "kijátssza" magából azt a problémát, amelyet másképpen önmaga számára sem képes szavakba önteni. Ez a játékforma felszínre hozza, ismertté teszi a problémát, és komolyan hozzájárul annak kezeléséhez, a gyógyuláshoz is. A szerepjátékok esetében figyelembe kell venni egy fontos tényt: a gyermek kettős tudattal játszik, vagyis tudja, hogy a játék csodavilága nem valódi, mégis beleéli magát. A játék nem ígér "varázslatot", nem ígéri, hogy a gond egy csapásra megszűnik, hanem segít azt megérteni, feldolgozni.

A beszédkészség fejlődésében, a társas kapcsolatok pozitív alakulásában is igen nagy jelentőségű.

Sajnos az igazi játékok helyett sok gyermek ül a televízió és a videojátékok előtt. A televízió és más virtuális csodavilágok csábítása erős, mert a nélkül repítik el a valóságból az embert, hogy annak ezért erőfeszítést kellene tennie. Ezért aztán nem segít megoldani a problémákat, sőt megérteni sem, csupán elfeledni, szőnyeg alá söpörni azokat. A virtualitás olcsó pótszer a frusztrációktól való igazi szabadulás helyett.

A játéktevékenység fejlesztő hatásai:

A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzet felismerési- és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező- és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás.

Nevelőértéke az erkölcsi nevelés terén is megmutatkozik. A játék az érzelmi hatások következtében különféle erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások, kialakulását segíti, ezek a közösségi érzés, a kötelességtudat és felelősségérzet (humanizmus), a fegyelem, az önuralom, az akarat.

A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.

A játékos tanulás eszközei:

Természetesen a legnagyobb öröm, ha a szülő és gyermeke együtt tud játszani, de sajnos ez nem mindig valósulhat meg. Törekedjenek arra, hogy minél többet játsszanak együtt gyermekeikkel a szabadidejükben!

Amikor elfoglaltak, a különböző, fejlesztő számítógépes programok kellemes időtöltést jelenthetnek gyermekük számára. Az értelmes, hasznos játéktevékenység által fejlődnek képességeik. A gyerekek számára a számítógépes játékprogram vonzó, látványos, motiváló. Használata során javul a gyerekek olvasási, számolási képessége. Segítséget nyújt a szavak betűkből való felépítésében, az elválasztásnál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend felcserélések javításában. Hatalmas szókészlettel, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítja szókincsüket, javítja a helyesírást. Fejlődnek általa a részképességek, a figyelem, koncentráció, a gondolkodási funkciók, a memória.

Ezek a programok a játékosság eszközével tanítják az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak. Az ilyen programokat használó gyermekek játékosan, görcsöktől mentesen tanulhatnak meg olvasni, számolni.

 (Ajánlott a „Varázsbetű” fejlesztő program).

Játékötlet

Kő, papír, olló (páros játék)

A hosszú, téli esték idejének kitöltésére is alkalmas (testvérek játéka is lehet). A két játékos célja „egymás legyőzése”. Egy adott jelre mindketten mutatják kezükkel a (ökölbe szorított kéz), a papír (nyitott tenyér) vagy az olló (mutató és középső ujj széttárva) jelét.

Erősorrend: A kő erősebb az ollónál, mert kicsorbítja. Az olló erősebb a papírnál, mert elvágja. A papír erősebb a kőnél, mert eltakarja.

Egy-egy felmutatás után a győztes egy pontot kap. Az győz, aki 10-20 forduló után több pontot gyűjtött.

Örömteli játékot! Kellemes időtöltést!

Forrásanyag:- Varázsbetű fejlesztő program

                         -Brassai L. Személyiségfejlesztés

Csíkszentdomokos, 2009. május                                               GYÖRGY IRMA

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

istván utca

(miranda és samanha, 2012.10.01 19:00)

ez mii??????????

domokos

(virág, 2009.07.06 21:19)

Jó lenne, ha a szülők megértenék, hogy a gyermekkel töltött idő, játék, megtérül,gyümölcsözik, majd.