Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dohányzásmegelőzés az iskolában

2015.02.16

 

A Márton Áron Általános Iskolában, már a tavalyi-, iskolai év folyamán sor került egy komoly és érdekes programra, mely átölelte a tavalyi VIII.A, és VII.A osztályok tanulóit (13-14 éves korosztály). Az amerikai „Davidson College” egyetem, a „Babeş  Bolyai Tudományegyetem – Szociológia Doktori Iskola” tanszéke, és a „Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem – Közegészségtani Tanszéke”, Hargita Megye Tanácsának-, és a körzetben lévő pszichológusok, segítő pedagógusok és egyetemi hallgatók közreműködésével egy kutatást szervezett Románia területén.

A kutatás céljai a fiatalok körében a következők voltak:

  • a fejlődési akadályok leküzdése az ideális lehetőségek megteremtésével és az alapvető szükségletek kielégítésével;
  • a gyerekek önmagukra való találásának elősegítése az önfejlődés és az önmeghatározás készségének aktiválásával;
  • egy optimális elköteleződés az egészség mellett;
  • az aktív és passzív dohányzás fogalmának elkülönítése;
  • a különböző szociális-, és nyelvi háttérrel rendelkező fiatalok dohányzási szokásainak összehasonlítása;
  • azon rizikófaktorok meghatározása, melyek hatással lehetnek a dohányzás elkezdésében;
  • azon közösségtípusok felderítése, melyeknél nagyobb mértékű dohányzási magatartás alakul ki, hogy ez által megfelelő megelőzési programokat lehessen alkalmazni az adott közösségeken belül.

Ezek a célok csak abban az esetben valósulhatnak meg, ha létrejön a generációk közötti összetartás, a kommunikáció, és a közösségi kultúra átadása.

A program az előmérés-, a beavatkozás-, és az utómérés lépéseiből áll. Az előmérést 2014. március 18.-án végeztem el a gyerekekkel, mely egy névtelenül kitöltött kérdőíves felmérés keretében zajlott le. A felmérés adataiból kiderült, hogy Románia szinten a Hargita-,  Kovászna-,  és Maros megyék fiataljai a legveszélyeztetettebbek a dohányhasználat területén.

A program kivitelezésében Szabó Aranka szociális munkás egyetemi hallgató közreműködésével veszünk részt.

A beavatkozás 5 alkalomból fog állni, melyből két alkalom már megtörtént. Az előméréssel ellentétben a beavatkozás csak egy osztályban (VIII.A)  lesz kivitelezve, mivel a tavalyi nyolcadikos osztály már kiröpült az általános iskolások korhatárából.

I. Beavatkozás –  2014. November 24

Az első alkalommal ismertettem a gyerekekkel a tavalyi felmérés eredményeit a cigaretta használatáról. Az eredmények ismertetését a táblára felrajzolt kördiagrammok segítségével vittem véghez. A gyerekek nagyon meglepődtek azon, hogy milyen nagy mennyiségben nyúltak a fiatalok a cigarettához. Többnyire az általuk kitöltött feladatlapok eredményeit is ismertettem velük, ami amellett, hogy felkeltette érdeklődésüket, nagyon hiteles képet festett számukra ennek az eseménynek a lefolyásáról. Az óra további részeiben négyes csoportokra osztottam őket, és a csoport minden tagjának egy ismertetőt adtam a kezébe a cigaretta előnyeiről, hátrányairól, továbbá arról, hogy milyen tények és milyen tévhitek élnek az emberek fejében a cigarettahasználatról. Csoportonként, személyekre felosztva kellett kijegyzeteljék ezeket az információkat olyan módon, hogy minden csoport,és a csoport minden tagja a megfelelő táblázatba kellett felírja az általa kidolgozott információkat. Ezek után kérdéseket tettem fel az elolvasottakból, nekik pedig kéznyújtással jelezniük kellett az elhangzott válaszokat, melyek a saját lapjaikon szerepeltek. A végén megkérdeztem tőlük, hogy melyek voltak azok az információk, melyek a leginkább meglepték őket (pl. A dohány mennyiségének  kb. hatszorosa az elégetett tűzifa mennyisége, amely szükséges ahhoz, hogy a dohány kellőképpen kiszáradhasson). Befejezésképpen mindenki kapott tőlem egy olyan lapot, amit hazavihettek miután kiszínezték azt az érzelmet kifejező, humoros arcképet, amely aktuális hangulataikat, érzelmeiket tükrözte.

II. Beavatkozás –  2015. Január 26.

A második beavatkozás során a gyerekekkel szituációs gyakorlatokat adtunk elő. Ennek keretében a gyerekeknek különböző helyzeteket kellett eljátszaniuk, és dönteniük, választaniuk az események további kivitelezését illetően.

Pl.  „Suliban vagy, és észreveszed, hogy a legjobb barátod titokban cigarettázik, és szülei összes pénzét, amihez hozzájut, cigarettára költi. Szülei nem tudják az esetet, és te tudod, hogy nagytatája 3 éve tüdőrákban halt meg cigarettaszenvedélye miatt. Mit teszel? (Játsszátok el a történetet, és indokoljátok meg döntéseteket!)”

A szerepek, melyeket el kellett játszaniuk, és dönteniük kellett a végkifejletet illetően, rávezették a gyerekeket a különböző szituációk, helyzetek során végbemenő helyes viselkedési mintázatokra, ugyanakkor kipróbálhatták a kapcsolat

teremtési módozatokat anélkül, hogy a valóságban kellett volna tapasztalniuk ezeket. A szituációs gyakorlatok után, a gyerekek kezdeményezésével elbeszélgettünk hasonló    tapasztalataikról, és kiemeltük a „nehéz” helyzetekben való, helyes döntési-, és viszonyulásmódok melletti kiállás fontosságát. Ezután kitöltöttek egy rövid kérdéssorozatot, melyben kifejthették véleményüket és gondolataikat a feltűnési magatartás szándékáról, előzményeiről, és hátrányairól egyaránt. Majd ezt követően példákat mondhattak arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben elkerülhetetlen, és helyes magatartásmód a feltűnés.

Az óra végeztével több cigarettaellenes plakátot függesztettünk ki az iskola különböző, látható területeire, majd olyan szórólapokat osztottam ki nekik, melyek kilenc pontban foglalják össze a dohányzással kapcsolatos tényeket és tévhiteket:

1. A dohányzás ellazít.

- a cigaretta nem relaxál, a nikotinnak stimuláló hatása van. Emiatt a dohányos ember sosem tud olyan mélyen és nyugodtan pihenni, mint az, aki nem cigarettázik.

2. A dohányzás olyan szexi és cool!

- A füstös ízű csók nem szexi, a tüdőrák pedig nem „cool”.

3. Szabad vagyok és független, ha dohányzom.

- A dohányzás által pont a függetlenséged veszíted el: rabbá tesz.

 4. A városi szennyezett levegő legalább olyan veszélyes, mint a dohányfüst.

- még a legszennyezettebb városi levegő is a dohányfüst káros-anyag koncentrációjának töredékét tartalmazza csupán.

5. Ciki visszautasítani a cigit.

- egyszerűen csak mondj nem-et a cigire. Nem kell indokolnod, miért nem dohányzol. Környezeted jobban fog tisztelni önállóságodért.

6. Nem árthat, ha én nem cigizek, amikor dohányosok társaságában vagyok.

- A passzív dohányzásnak (mások cigarettafüstje belélegzésének) ugyanolyan káros hatása van, mint annak, ha valaki cigizik.

7. A többi egészséges szokásom kiegyenlíti a dohányzás káros hatásait.

- A dohányzás hatással van minden szervünkre, a tökéletes életmód hatásai sem védhetik ki a dohányzás negatív következményeit.

8. A „Light cigaretta” csökkenti a kockázatokat.

- bizonyított tény, hogy azok, akik „light” cigarettát szívnak, kompenzálják az alacsonyabb kátrány és nikotinadagot a füst mélyebb belélegzésével vagy gyakoribb dohányzással.

9. Régóta dohányzom, a szervezetem már tönkrement, most már úgyis mindegy.

- A dohányzás által okozott kár halmozottan fejti ki hatását: minél tovább dohányzik valaki, annál nagyobb az életveszélyes betegségek kialakulásának kockázata. A dohányzás abbahagyása bármely életkorban jó hatással van a szervezetre, attól a naptól kezdve, amikortól sikerül leszokni róla.

A beavatkozás harmadik alkalma februárban lesz kivitelezve, ahol szülőértekezlet keretén belül sort kerítünk egy dohányzásról szóló, rövid kisfilm levetítésére, ,majd ezek közös megbeszélésére. Számunkra fontos, hogy ha a szülő nem is hagyja abba a dohányzást, de legalább védje meg gyermekét a dohányfüst káros hatásaitól, és nem bíztassa a rászokásra.( Vannak családok, ahol a szülő, kiskorú gyerekét megkínálja saját cigarettájából.)

A negyedik  beavatkozásra márciusban kerül sor, ahol a gyerekekkel közösen egy meghívott szakemberrel (családorvos, asszisztens,..) fogunk elbeszélgetni a cigarettahasználat hatásait illetően.

Az ötödik alkalom áprilisban lesz, amikor az osztállyal egy közös plakátot készítünk az eddig elhangzott-,tanult- , és már azelőtt ismert tudásunkból a cigarettahasználat terén, amelyet  az iskolai hirdetőtáblára függesztünk ki. Ezután egy egységes szabályrendszert fogalmazunk meg a gyerekekkel közösen, melyet az iskola rendszabályzatába szeretnénk beékelni.

A beavatkozás végeztével, egy májusban történő utómérés alkalmával, felmérjük a gyerekek személyiségében történő attitűdváltozások gyakoriságát a cigarettahasználat-, a döntési-, és magatartásbeli változások terén.

Reméljük, hogy a gyerekek előnyben fogják részesíteni saját jólétüket, és biztonságukat a különböző, csábító függőségekkel szemben, melyek csak elterelik a figyelmüket a megoldandó problémáikról, és megvalósítandó céljaikról.

Biró Csilla