Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A daganatos betegségek

2016.06.28

Az utóbbi hónapok során ismét megsokszorozódott a ,,daganattal” diagnosztizált betegek száma. Mostanra már talán nincs is olyan család, közösség, ahol nem fordult elő rossz, vagy akár  jóindulatú daganat.

A tudomány nagysága és egyre fejlettebb mivolta ellenére is még mindig ismeretlen a daganatkeletkezés, mint folyamat, de kiemelkedő helyen vannak az egyes kémiai és fizikai tényezők, pl. az azbeszt, a dohányfüst, a sugárhatás (itt említhető meg a Romániát is érintő, 3o évvel ezelőtti Csernobil-i robbanás is). Ugyanakkor ismeretes egyes daganatok esetében a családi halmozódás (pl. gyomor ill. vastagbél), de ilyenkor nem maga a daganat , hanem az arra való hajlam öröklődik. Ezekben az esetekben, de mindenik másnál is, fontos a rendszeres szűrővizsgálat.

A daganatok jó-, és rosszindulatúsága:

A jóindulatú (benignus) daganatok többnyire lassan növekednek, környezetük szöveteire nem törnek át, jól elhatárolhatóak.

A rosszindulatú (malignus) daganatok gyorsan növekednek, hamar beterjednek a környező, ép szövetekbe és azokat elpusztítják . Másik jellegzetességük a környéki és távoli áttétképződés. Leggyakrabban a nyirokkeringés útján terjednek, ezért távolítják el műtétek alkalmával a daganatos szervvel vagy szövetrésszel  együtt a környező nyirokcsomókat is.

Tünetek szerint nem különböztethetjük meg a jó, illetve a rosszindulatú daganatokat, ebben biztos diagnózist a szövettani vizsgálat adhat.

Gyanújelek lehetnek:a vérszegénység, fáradékonyság, gyengeség, az étvágy és széklet megváltozása (puffadás,székrekedés és hasmenés váltakozása), ismeretlen eredetű láz.

A daganatos betegségek kezelése:

A daganatok jó-, és rosszindulatú voltától, előrehaladottsági fokuktól, az esetleges áttéteiktől, továbbá a beteg általános állapotától függően kezelhetők műtételileg, valamint radio-,kemo- és hormonterápiával, ritkábban immunterápiával.

Hogy mit tehetünk magunkért,családunkért? Jó kérdés! Sajnos  a tapasztalatok negatív példákkal is szolgálnak, hiszen olyan esetekkel is találkozunk, ahol a beteg  „figyel” magára, egészségére, rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, és mégis kialakul a betegség, de ezek az esetek  ritkábban is fordulnak elő, mint ott ahol csak úgy a “semmiből” jön a baj, és különös panaszt nem okozva, lehetőséget kap a terjedésre. Próbáljunk minél több nyers zöldséget,gyümölcsöt , diót fogyasztani, amennyiben tehetjük zárjuk ki az étrendünkből a cukrot, fehér kenyeret, hiszen  a daganatos sejtek legfőbb tápláléka a cukor. Ha pedig mégis valami “furcsát” észlelünk magunkon, szervezetünkben, valamit, ami mostanig nem volt (csomók, anyajegyek, végbélvérzés, elhúzódó köhögés, véres köpet, nők esetében rendszertelenül jelentkező, elhúzódó havi vérzés), időben forduljunk orvoshoz, hiszen jobb ha azt mondják, hogy hiábavaló volt az aggodalom, mint hogy  “rossz”diagnózissal térjünk haza.

Kurkó Ágota