Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepekre várva

2016.02.03

 

 

A decemberi ünnepeknek van a legszebb varázsa. Adjunk helyet az ünnepnek a szívünkben, hogy jobban érezzük magunkat.

Ha okosan készülünk, nem fáraszt, mert egy egész hónap áll rendelkezésünkre, amíg testileg, lelkileg felkészülhetünk a szeretet ünnepére, karácsonyra. Kicsit bosszantó, amikor már október végén, november elején megjelennek az üzletekben, a nagy kereskedelmi központokban a karácsonyi kellékek, de a jó kereskedő számigál, nehogy megelőzzék. Nem gondolnak arra a sok kisgyerekre, aki azt hiszi, hogy itt van már az ünnep, és jön a számtalan kérdés, hányat kell még aludni, elkezdődik a számlálgatás, és nehéz, mert még nincs adventi naptár se, az adventi koszorúnak még nincs itt az ideje, akkor miért kell ennyire sietni, siettetni? Talán azért, hogy amire eljön a várva várt ünnep akkora a varázsa is elmúljon? Igen, azt látjuk a reklámokban, hogy egyre azt ismételgetik, ne hagyd utolsó percre a vásárlást, ez így igaz, okosan tervezd meg, tudjad előre, kinek mit szeretnél, vagy mire van szüksége és akkor elmarad az utolsó percben való kapkodás, de lássuk be, a karácsonyi kellékeket nem kell októberben megvenni, amit a nagy kereskedelmi központok kínálnak.

Nem egyszer hallotta: „csak két nap és elmúlt, mennyit vártuk!” Ha tartalmasan vársz, és jól osztod be ezt az adventi várakozási időt, akkor megérte.    Készüljünk együtt a családdal az ünnepre. Azt mondják, hogy az édesanya a család összetartó ereje, (én is azt gondolom) de van-e aki értékelje megfelelő módon a családban az édesanya fáradozását, erőfeszítését, munkáját, azt a sok energiát, amit az ünnep előkészítéséért tett? Nem szabad elfelejteni, hogy az ünnep csak akkor szép, ha mindenki kiveszi részét belőle, bármilyen kevéssel is.  

A családon belüli minta és értékkövetés nagyon sok mindent meghatároz. A szülők életviteli, ünneplési mintái tartósan és meghatározó módon vésődnek be a gyermekek szokáskészletébe, amely később a gyermekekben tovább öröklődik. Ha a gyermek megszokja, hogy a család karácsonykor együtt van, együtt ülnek az asztalnál, együtt várják az angyalt, aki mindenkinek hoz valamit, és senkiről se feledkezik meg akárhány éves, akkor példát, mintát kapott a gyermek. A sors bizony nagyon sokakat távol tart a családjától, de megfigyelhettük, akinek fontos az, hogy együtt legyen a szeretteivel, ha teheti, hazajön karácsonykor a családjához.

  Miklós Anna