Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FALUNK ÁTOKNÖVÉNYE

2014.11.14

 

Nemrég emlékeztünk Báthori András fejedelem meggyilkolásának 415. évfordulóján Pásztorbükkben. E szörnyű tett színhelyéről több legenda is ismeretes. Egyik legenda szerint száz éves pápai átok sújtotta ezt a területet.  A népi megfigyelések alapján és a legenda szerint is Pásztorbükkben három nemzedékig nem adott termést a föld, ezzel büntette meg az Isten a gyilkos népet. Csak csengőkóró sárgállott a réteken.

Mai megfigyeléseink is azt bizonyítják, hogy e terület kaszálórétjein nagy példányszámban nyílik Pásztorbükk átoknövénye, a borzas kakascímer (Rhinantus alectrolophus), népi neve csengőkóró. Igen változatos megjelenésű növény. Szára lehet egyszerű vagy elágazó, de mindenképpen dús szőr borítja. Levelei hosszúak, lándzsa alakúak, szélük csipkés fűrészes, a szárhoz hasonlóan borzasak. Sárga színű virágai szárvégi füzérben nyílnak, köztük lev elekkel. Termésük tok, melyben érés után a száraz magok zörögnek, innen ered népi megnevezése. Ez a növény takarmányilag gyenge tápértékű, még az állatok sem szeretik. Tanulmányozva az egyes szakirodalmakat és növényhatározókat, e növényről megtudhatjuk, hogy egy szemiparazita vagyis félélősködő, fotoszintézist végez, de a vizet és az ásványi sókat más növényektől, pázsitfűféléktől vonja el, így gyengíti a gyepek takarmányértékét. Ezek alapján elmondható, hogy az átoknövényhez kapcsolódó népi megfigyelések és a tudományos leírások között szoros összefüggések figyelhetők meg.

Ha egy terület folyamatosan művelés alatt áll, minden tavasszal sor kerül a tisztításra, évente kaszálják és megfelelő szerves trágyát használnak akkor kis lépésekben de alakíthatóak a rendkívül alacsony tápértékű szőrfüves - csengőkórós kaszálórétek.

E legendát megcáfolja a terület növényzetének biodiverzitása, mert az átoknövény mellett sok értékes, ritka és védett növényfaj is megfigyelhető, amelyekről a következő lapszámban olvashatnak.

Kurkó Erika