Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az utazás

2016.02.03

 

Miért szeretnek az emberek utazni? Vagy miért nem? Azt hiszem, ahhoz is lelkület kell, hogy valaki boldogan és vidám szívvel induljon el egy útra. Érezze a utazás izgalmát, de nem azt a rossz fajtát, amitől görcsbe áll az ember gyomra és már alig várja, hogy véget érjen az egész kalamajka. Szerencsére én soha sem éreztem ilyesmit utazás előtt. Nekem az utazás mindig is valami olyasmi volt, ami együtt járt a boldogság, az öröm és a szabadság érzésével.

Azt hiszem, hogy a legjobban vonattal szeretek utazni. Valamiért a vonat olyan vagány. Minden egyes alkalommal, amikor vonattal készülök utazni, csomagolok, az állomás fele tartok, vagy épp elhelyezkedem, a vonaton bennem van egy nagyon érdekes érzés. Az izgalom. A gondolat, hogy ismét vonatozni fogok, felvillanyoz, és lelkes leszek bármilyen hangulatom volt is előtte. Nem is azért szeretek utazni, mert eljuthatok egyik pontból a másikba, hanem azért, mert az utazás együtt jár rengeteg remek dologgal. Az egyik az, hogy megeshet: egyedül utazol. Amikor egyedül utazik az ember, s főleg, ha egy elég hosszú út van tervben, akkor rengeteg idő nyílik a gondolatok rendezésére, az álmodozásra és a tervezgetésre. Tapasztalatból tudom, hogy az embernek utazás közben jöhetnek a legjobb ötletei. Végre van idő olyankor arra, hogy preferencia rendszert állítsunk fel saját magunknak, arról, hogy mik is most a legfontosabb terveink, és melyek azok, amelyek sok időt és fáradtságot, belevetett munkát igényelnek, s mi az, amit az ember minimális erőfeszítéssel végre tud hajtani. Ha jól belegondolunk, akkor meglátjuk, hogy minden jó filmben vagy regényben van egy rész, ahol a főszereplő utazik. Esti Kornélnak az élete is az utazásról szólt. Ha jól felelevenítjük a kötelező olvasmányokról szóló emlékeinket, akkor már azt is tudjuk, hogy az utolsó útjára is vonattal ment...

A másik variáció az, hogy társasággal utazunk. Olyan emberekkel, akiket ismerünk. Kínálja magát a helyzet, hogy jól érezzük magunkat. Az én kedvencem viszont az, amikor egyedül indulok útnak, de társasággal fejezem be. Nagyon sokszor előfordult már az, hogy egyedül vágtam neki az útnak, de megismertem valakit a vonaton, akivel aztán átbeszéltem az egész utat. Szeretek új embereket megismerni, mert minden új ember egy új élet és egy új történet...és a bölcsészek rajonganak az új történetekért. Az idegen talán olyan dolgokat tud mesélni nekünk, amikről azelőtt sosem hallottunk, olyan érzésekről és tapasztalatokról számolhat be nekünk, amik ránk is várnak még az életünk során. Szeretem, amikor egy ember az életéről és a tapasztalatairól mesél. Minden ilyen történet olyan, mint egy nagy mese, amit egyszerűen nem tudok megunni. S az út végén mindig azt érzem, hogy gazdagabb lettem valamivel. 

Opra Tímea