Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ünnepnapok helyesírása

2015.02.16

 

Mindannyian ejtünk kisebb-nagyobb helyesírási hibákat írásainkban, van olyan eset is, amikor tudatosan hibázunk. Például, gyakran elbizonytalanodunk, hogy hogyan is írjuk le az ünnepek nevét. Tudjuk, hogy a közneveket kis kezdőbetűvel kell írni, az ünnepeket érzelmi okokból, a tisztelet, szeretet kifejezése érdekében mégis nagybetűvel írnánk/írjuk. Decemberben helytelen jókívánságok százait láttuk tévéképernyőn, újságokban, postai küldeményekben, internetes oldalakon, üzenetekben. Pl.: Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet! Annyira terjed ez a sablonos, nagybetűs íráskép, hogy már-már feltűnő és talán sokaknak helytelennek tűnik, ha valaki ünnepi jókívánságait kisbetűvel, helyesen fogalmazza meg: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! (vagy újévet, attól függően, hogy a sok jót egész évre vagy csak az év első napjára kívánjuk). Az egy másik dolog, hogy ezekkel az előre megfogalmazott kifejezésekkel köszöntésünk sablonossá, személytelenné válik. Nem gondolkodunk a tartalmán, inkább a gesztus fontos, hogy kimondjuk őket. Pedig az ünnepi jókívánság megfogalmazásával is üzenünk, üzenhetünk.

Bármennyire nagy és jelentős ünnepnek érezzük a karácsonyt, húsvétot, nőnapot vagy az anyák napját, helyes írásmódjukat nem az érzelmi kötődés dönti el. Az ünnepnapok helyesírásával a helyesírási szabályzat 145. pontja foglalkozik:Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom; stb.

Törekedjünk arra, hogy a szabályoknak megfelelően, kis kezdőbetűvel írjuk le az ünnepek nevét. Boldog nőnapot! Áldott húsvétot!

 

Gidró Szőcs Melinda