Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szerelem

2016.03.11

 

Valahol egy könyvben azt olvastam, hogy a szerelem világunk legtöbbször emlegetett, leghatalmasabb és milliószor megénekelt érzése és dolga. S ez így igaz. A szerelem áll a legtöbb könyv középpontjában és még több van, aminek erre épül az egész cselekménye. Számtalan verset írtak róla, és rengeteget beszélünk róla a mindennapjainkban. A szerelemről mindenkinek van elképzelése és véleménye. Nagyon sok ember szerte a bolygón arra vár, éppen megéli azt, vagy próbálja feldolgozni az elvesztését. De a szerelem helyes megélésének a bemutatása és egy egész szerelmi történet bemutatása nagy feladat. Akkora, hogy sok író bele is gabalyodott a szálak vezetésébe és inkább hagyta az egészet olyannak, amilyennek elindult, s így születnek meg azok a regények, amik a szerelemről szólnak ugyan, de miután elolvassuk őket sokszor érezzük, hogy valami sántít vele kapcsolatban.

Sokan nem is gondolnák a lelkes olvasótáborokból, hogy mekkora feladat bemutatni az igazi hiteles szerelmet, amitől még maga az olvasó is szerelmes lesz egy kicsit, bár maga sem tudja, hogy mibe. Számtalan irodalmi példával élhetnék azzal kapcsolatban, hogy milyen az, amikor egy író belebukik a próbálkozásba, de úgy gyanítom, hogy ilyen esettel már minden tapasztalt olvasó találkozott.

Az az olvasó, aki a való életében is rendelkezik a valódi hiteles szerelem érzésével az hamar észreveszi, hogy mi hajtja végre a nagy illúziórombolást. Az ember elfogadja, hogy a legtökéletesebb szerelemben is vannak viták, csalódhatunk a párunkban és láthatjuk az ő hatalmas hibáit is, de kulcs ott van, hogy mindezek mellett vagy mindezek ellenére is szeretjük őt. Az alkalmazott irodalom szerelmes regényeiben viszont előfordul, hogy a szerelmes férfi talán legnagyobb hibája az, hogy titkai vannak vagy épp vámpír...a szerelmes hősnők pedig általában olyan gyengén megformált karakterek, akiknek a helyzetébe az olvasó hölgy például könnyen bele tudja képzelni magát. Meg kell tanulni elkülöníteni a hiteles és igazán irodalmi alkotásokat a gyártósoros alkotásoktól, hiszen ez az olvasó javára válik. Én ezt minden rossz szándék nélkül írom, azért, mert tapasztaltam, hogy amikor egy olyan könyvet olvasok, ami hiteles és értékes, akkor a látókör növekszik és a könyv befejezése után haladtam valahová. Megfogalmazódott bennem egy gondolat, ami valamikor talán kap egy végkövetkeztetést is.

Fontos, hogy mielőtt olvasni kezdünk, válogassuk meg, hogy mit olvasunk. A világon olyan sok könyv van, hogy érdemes kiválogatni azokat, amik tényleg értékes olvasmányok lehetnek és adhatnak nekünk valami többet, mint az olvasás érzése. És ne felejtsük el, hogy léteznek nagy klasszikusok a világirodalomban. Ne ódzkodjunk tőlük, hiszen nem véletlenül lett olyan nagy hírnevük.

                                                                                   Opra Tímea