Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Névadó-vita Csíkszentdomokoson RÉDAI BOTOND 2012. február 2.

2012.02.02

 

Névadó-vita Csíkszentdomokoson

RÉDAI BOTOND2012. február 2., csütörtök 17:19 | Legutolsó módosítás: 2012. február 2., csütörtök 17:19
 
 

Egy évvel ezelőtt határozattervezetet nyújtott be a helyi tanácshoz két csíkszentdomokosi lakos, miszerint a községi könyvtárat nevezzék el Kurkó Gyárfásról. A kezdeményezést közel 300 aláírással támogatták a helybéliek. Az eltelt tizenkét hónapban azonban nem történt fejlemény az ügyben, a tervezetet benyújtók ezért úgy döntöttek, a nyilvánossághoz fordulnak. A községvezetés álláspontja szerint egyelőre nem időszerű a beadvány elfogadása.

konyvtar_domokos_02_b

Kurkó Gyárfásról neveznék el a helybéliek a községi könyvtárat. Az önkormányzat egyelőre másképp gondolja

„A tervezet benyújtásához szükséges megfelelő számú aláírás hamar összegyűlt, ez azt bizonyítja, hogy a közösség magának vallja Kurkó Gyárfást. Ugyanez sajnos, nem mondható el a község vezetőiről, akik válaszra sem méltatták a határozattervezetet” – fogalmaz közleményében Mihály Csaba, akinek a nevéhez fűződik a névadásról szóló kezdeményezés. Véleménye szerint ez sértő magatartás a helyi önkormányzat részéről, „az aláírók lebecsülése, semmibe vevése”.

Mihály kifejti, a törvény bármilyen beadvány esetében válaszra kötelezi a hivatalokat, ez az előírás a község önkormányzatára is érvényes. „Tudjuk, hogy Kurkó Gyárfás vitatott személyiség. Nem mindenki értékeli pozitívan tevékenységét. Azt is tudjuk viszont, hogy neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától” – hangsúlyozza Mihály Csaba, aki szerint huszonkét évvel a rendszerváltás után szenvedélymentesen, higgadtan kell értékelni Kurkó Gyárfás életét, munkásságát.

„Vissza kell vinni a köztudatba Kurkó Gyárfás alakját! – és ezt Csíkszentdomokoson kell kezdeni. A család már megkezdte, mikor emléktáblát állított a szülői házra. A csíkszentdomokosiak is, mikor aláírták a határozattervezetet. Most a község vezetőin a sor!” – olvasható a közleményben. 

„Egyelőre nem aktuális

– jelentette ki érdeklődésünkre Ferencz Alajos. A község polgármestere elmondta, Kurkó Gyárfás életútjával és tevékenységével kapcsolatban nagyon sok az ismeretlen tényező. „Nincs a tanácsnak annyi információja, hogy érdemben tudjon dönteni ebben a kérdésben” – magyarázta az elöljáró. Kihangsúlyozta, a beadvány tulajdonképpen nincs véglegesen elutasítva, ám mielőtt újabb lépésre kerülne sor, fontos lenne mélyebben megvizsgálni az említett személyiség munkásságát. 

„Egyesek a tanácsban még most is kommunistázzák

– fakadt ki megkeresésünkre Mihály Csaba. Mint fogalmazott, tudatlanságból hangoztatja ezt néhány önkormányzati tag, ám meg van győződve, a többség nem így vélekedik, csak éppen az ellenzők hangosabbak a többieknél. Hozzátette, tulajdonképpen az zavarja őt, hogy a beadványra semmilyen válasz nem érkezett a testület részéről, egyszerűen mintha semmibe vették volna az emberek akaratát. 

„Meg szeretnénk változtatni a Kurkó Gyárfásról kialakított képet


– jegyezte meg a kezdeményező. Kihangsúlyozta, többek között ezt a feladatot vállalta fel a Botorka Művelődési Egyesület is, melynek ő maga az elnöke. Mint megtudtuk, pályázatot is írtak egy dokumentumfilm elkészítésére, ám sajnos, nem sikerült támogatást szerezni azzal. Most a Nehéz kenyér című önéletrajzi regényének újbóli kiadására keresnek anyagi forrásokat. „Próbáljuk folytatni azt a munkánkat, melynek célja: hozzuk vissza a köztudatba Kurkó Gyárfás alakját” – zárta a beszélgetést Mihály Csaba. 

Ki is volt Kurkó Gyárfás?

1909. december 2-án született Csíkszentdomokoson Kurkó Gyárfás romániai magyar politikus, közíró, végzettsége szerint lakatos. „Politikai pályáját a Magyar Dolgozók Szövetségében (MADOSZ-ban) kezdte, 1934-től – a szervezet átszervezéséig – a MADOSZ elnöke, majd a Magyar Népi Szövetség elnöke (1944–1947) Az MNSZ-en belül fokozatosan „radikalizálódott”, felismerte, hogy a nemzetiségi jogok biztosítását össze kell kapcsolni az államtól független magyar intézményrendszer fenntartásával. Emiatt szembekerült a KRP magyarságpolitikai elképzeléseivel, 1947-ben megfosztották elnöki tisztségétől, majd az 1949 őszi letartóztatása után 1951-ben Márton Áronnal együtt ítélték el, mint „magyar irredentát”. Az 1964-es amnesztiával szabadult.” (Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez/ Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston. – Pro-Print kvk. – Csíkszereda, 2009) 1968-ban a Legfelső Bíróság hivatalosan is rehabilitálta. Publicisztikai írásait a kolozsvári Világosság, a Falvak Népe, az Utunk, valamint a brassói Népi Egység közölte. Nehéz kenyér című önéletírása először 1949-ben, majd 1975-ben jelent meg. Brassóban hunyt el 1983-ban. Élete harc volt a szó szoros értelmében, s ennek a harcnak nemegyszer volt ő vesztese is. Balogh Edgár temetésén ezt mondja: „A fenyőfa letört. Hősünk személyi gáncsok, ostoba vádaskodások, olcsó hátmögöttiségek áldozata lett.”

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.