Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lázár Csilla Lapok Csíkszentdomokos múltjából

2012.10.09

 

1599-ben Csíkszentdomokoson ölték meg Báthory Endre erdélyi bíboros-fejedelmet. Négyszáz év múltán, 1896-ban Csíkszentdomokoson  megszületett Márton Áron, ki majd’fél évszázadon keresztül volt az erdélyi egyházmegye hitvalló, példaadó püspöke. E két, látszólag egymástól függeten esemény a szentdomokosiak világképében egyetlen önértelmező „elbeszéléssé” olvadt össze: úgy tartják, hogy a négy évszázados bűnhődésért és vezeklésért kinyilvánított isteni irgalom jeleként született éppen e helyen a szentéletű egyházfő[1]. Részben ebbe a – Szentdomokos történelmi szerepét leegyszerűsítve esztétizáló -narratívába illeszthető az itt található, Csíkszentdomokos múltjával összefüggő kulturális értékeket, történelmi emlékeket felvonultató összeállítás is.

Márton Áron püspök világi és egyházi szerepének aprólékos feltérképezése folyamatban van, de még bőven ad munkát a történészeknek, egyháztörténészeknek. Ft. Dr. Marton József professzor, nagyprépost irányításával zajlik a Márton Áron-hagyaték feldolgozása és kiadása[2], emellett fiatal történészek és egyháztörténészek csapata dolgozik a világi levéltárak Márton Áronra vonatkozó dokumentumainak feldolgozásán. Az itt közölt tanulmányok ebből a munkából adnak ízelítőt: Seres Attila forrástanulmányában a Magyar Országos Levéltárban őrzött Külügyminisztériumi Levéltár iratanyagából származó dokumentumokat közöl, Denisa Bodeanu pedig a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács levéltárában található adatokat dolgoz fel. Külön öröm számunkra, hogy az említett kutatók személye révén bukaresti és budapesti kutatója is van a témának.

Kurkó Gyárfás, a szintén Domokoson született író-politikus történelmi és korán félbeszakadt irodalmi szerepének (újra)értelmezése[3] még az előttünk álló időszak feladata. Erre hívja fel a figyelmet Oláh Sándor itt közölt írása is, kiegészítve a Daczó Katalin által készített interjúval, melyben Kurkó lánya szólal meg. Reméljük, mindkét írás ösztönző hatással lesz a társadalomtudósokra: Kurkó politikai szerepének levéltári iratok alapján történő vizsgálata éppúgy érdekes feladat, akár a személyéhez kapcsolódó – éppen szentdomokosi interjúkkal kezdhető – oral history-kutatás.

A Szentdomokoson született jeles személyek között helyet követel magának az az Albert András nevű népi mesemondó, akinek jelentőségére egy korábbi Székelyföld-számban már felhívtuk olvasóink figyelmét[4]. A fiatalon elhunyt mesemondótól gazdag mesekincs maradt ránk egy budapesti gyűjtőnak, Belatini Braun Olgának köszönhetően. A viszontagságos negyvenes években „elsüllyedt” és azóta a feledés homályába merült hagyaték mostanság  -  70 évvel a gyűjtés után – fog először megjelenni a Balassi Kiadónál Hermann Zoltán (az itt közölt írásrészlet közreadója) és Bendek Katalin szerkesztésében.

A közelmúlt történelmének legsúlyosabb csíkszentdomokosi eseménye a Maniu-gárdisták 1944-es tömegmészárlása volt. Ennek az eseménynek tágabb földrajzi, történelmi kontextusba való helyezése Benkő Levente írása.

A csíkszentdomokosi összeállítást Balázs Lajos néprajzkutató, Csíkszentdomokos szokásvilágának szakavatott ismerője zárja, aki tanulmányában a helyi népszokások összefoglalását adja egy új szempont, a szimbolikus térhasználat szempontjából.

Az elmúlt évtizedekben megjelent, Csíkszentdomokos múltját és helyi értékeit feltáró munkák[5] után időszerű lenne a társadalomtudósok figyelmét a jelenre fordítani. Talán egy következő Székelyföld-lapszámban a falu jelenét meghatározó társadalmi jelenségekről (mint az ipari létesítmények bezárása utáni gazdasági átalakulás, ennek részeként a nevelőszülői munka, a távoli munkavállalás stb.) és ezzel összeffügésben a szokásrendszer és a falukép gyökeres megváltozásáról is olvashatunk majd.



[1]Márton Áron tiszteletére  2010-ben emlékmúzeum létesült Csíkszentdomokoson. (Honlap: www.martonaronmuzeum.ro)

[2]A MártonÁron-hagyatékból a következő hét kötet jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Marton József szerkesztésében: Házasság, család (2005);Bérmálás  (2006); Keresztég, hit (2007); Oltáriszentség, Krisztuskirály (2008);Papság (2009); Húsvét (2009); Karácsony (2010).

[3]Kurkó Gyárfásról korábban megjelent kötet: Lipcsey Ildikó (szerk.): Kurkó Gyárfás emlékére. Budapest, 1987, Kossuth Könyvkiadó.

[4]Péter László: A legkiválóbb székely mesemondó. A csíkszentdomokosi Albert András idézése. In: Székelyföld. 15. évf., 2. sz. (2011. február), 131-141. o.

[5] Balázs Lajos: Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson. Bukarest, 1994, Kriterion Könyvkiadó; Balázs Lajos:  Menj ki én lelkem a testből. Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson. Csíkszereda, 1995, Pallas-Akadémia; Balázs Lajos:  Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson. Csíkszereda, 1999, Pallas-Akadémia;  Balázs Lajos:  Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs  Csíkszentdomokoson. Csíkszereda, 2009, Pallas-Akadémia; Balázs Lajos (szerk.):  Csíkszentdomokos. Monográfia.Csíkszereda, 1999, Hargita Kiadóhivatal; Kristály Lajos, Kristály Matild (szerk.): Domokosi nagy hegy alatt. Csíkszentdomokos énekes népzenéje 1948-2008. Csíkszereda, 2009, Alutus Rt.; Péter László: Nehéz idők. Adatok Csíkszentdomokos történelméhez.Csíkszentdomokos, 2003; Péter László: Kizöldülnek a koronák. Adatok Csíkszentdomokos történetéhez. Csíkszentdomokos, 2011.

Forrás: Székelyföld folyóírat