Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Facebookos nyelvhasználat

2015.05.06

Az internet mindennapos használatával megváltoztak a kommunikációs szokásaink, egy új nyelvi létmód jött létre. Nem tudatlanságról, szándékos nyelvrombolásról van szó, hanem inkább a kapcsolattartás és érzelemkifejezés új útjainak kereséséről. Ez az új internetes nyelvhasználat a szóbeliség stílusjegyeit hordozza. Legfőbb jellemzője a szlenges szókészlet és a nyelvtani, helyesírási szabályok figyelmen kívül hagyása. A felhasználók a gyorsaságot helyezik előtérbe a minőséggel szemben.

A népszerű közösségi oldal, a Facebook üzenőfala bőven ad lehetőséget az írott beszéd sajátos jegyeinek feltárására.  Ehhez az oldalhoz ingyen csatlakozunk, felhasználói nevet választunk (ami fiktív is lehet), adatlapot szerkesztünk, ismerősöket jelölgetünk be és vissza, közzétesszük gondolatainkat, véleményünket, hollétünket, állapotunkat, különböző hivatkozásokat, képeket és videókat töltünk fel, mindenki saját belátása szerint.  Beállításainktól függ, hogy mindezeket mindenki látja-e, vagy csak az ismerősök, esetleg egy zárt csoport tagjai.

Írásomban a facebookos nyelvhasználaton belül a nyelvhelyességi és helyesírási jellemzőket vizsgálom, észrevételeimet, megállapításaimat konkrét példákkal igazolom a saját üzenőfalamon megjelenő, ismerőseim által írt bejegyzésekből. Ez a téma egy sokkal komolyabb kutatómunkát igényelne, éppen ezért nem beszélek százalékokban, és grafikonokat sem készítek.  A megfigyelést április utolsó hetében végeztem.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatalok több időt töltenek a Facebookon, szabadidejükön kívül okos telefonjaik is lehetővé teszik, hogy egész nap elérhetők legyenek, és minden számukra lényeges vagy lényegtelen információt lereagáljanak az üzenőfalon.  Tapasztalataim szerint a diákok helyesebben írnak iskolai fogalmazásaikban, dolgozataikban, ott, ahol tudják, hogy megfigyelik őket, közösségi oldalakon viszont szabadabban, szlengesebben, nyelvileg igénytelenebbül nyilvánulnak meg.  Ez egyébként nemcsak a diákokra érvényes. Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettséggel arányosan nő a nyelvi normának való megfelelés igénye.

A nyelvhelyességi-helyesírási pontatlanság egyik lehetséges oka a sietség, a felületesség, ezen kívül a hibák fakadhatnak még divatból, tréfakedvből, csoportnyelvi hatásokból, vagányságból.

Véleményem szerint egy kis játékosság, divatosság belefér addig, amíg az nem megy helyesírásunk rovására. Ott vannak például az emotikonok, melyeket szinte mindenki használ. Az élőbeszédben mondanivalónk árnyaltabb kifejezésénél segítségünkre vannak a nem nyelvi kifejezőeszközök, mint a gesztus és mimika. A virtuális beszédben ennek a hiánynak a pótlására szolgálnak az emotikus jelek. Segítségükkel könnyedén kifejezhetők a pillanatnyi érzelmek: öröm, szerelem, szomorúság, kételkedés, gúny stb. Szimpatikus egy smiley a mondat végén, nem? J

Az érzelmek intenzitásának jelölésére a zárójelek halmozása vagy a jelek megsokszorozása szolgál: : ))) Hasonló szerepe lehet az írásjelek ismétlésének vagy betűtöbbszörözésnek is: Gratulálunk!!!; Mi a baj???; Szeretleeeeek!; csajooook; naaaaa; sziviii; fincsiiii stb.

A gépelést, a hozzászólás gyorsaságát segítik a rövidítések, csonkítások, torzítások: hnap; vok; grat; sztem is; öri hari stb. Ugyanitt említem meg a karakterek keveredését, egyes szavakat, szórészleteket számokkal és egyéb karakterekkel helyettesítenek: 7vége; 1ütt; mind1; +van; +6ott; jó8!

A szlengszókészleti szavak általában az ifjúság körében használatosak: szülcsinapcsi; puszcsi; uncsitesó; oksi; dettó; barátosném, skacok; üzi; privi; zsír; király; szeszkó; talizunk; nem nagy szám stb.

Nem azt mondom, hogy az eddig felsorolt nyelvhasználati szokások minden esetben helyénvalók, de el kell fogadnunk, hogy ilyen jellegű újítások mindig is voltak és lesznek, főként az ifjúság körében, csak kell tudni ezek helyét és idejét.

A magyar helyesírásnak megvannak a maga nehézségei, de ettől még nem egyszerűsíthetünk önkényesen. Anyanyelvünk helyesírását illik tudni, illik megtanulni. A helyesírásban megmutatkozó igénytelenség nyelvi igénytelenséget is jelent.

A Facebookon az egyik leggyakoribb helyesírási hiba az ékezetek elhagyása, hiszen anélkül is olvasható, érthető a szöveg. Pedig a magyar helyesírásban a mellékjeleknek jelentésmegkülönböztető szerepük van. Nem mindegy, hogy nagy hajam vagy hájam van, és az sem, hogy szarba vagy szárba szökken. Ugyancsak szándékos itt a mondateleji nagy kezdőbetűk hanyagolása: kérek mindenkit, nyomjon egy lájkot!; nem a legjobb kép, de legyen egy ilyen is, ugye csajok?      

A kicsinyítőképzős, gügyögős nyelvhasználat írásban is terjed: Cépek vagyunk.; Szelyetés van.; Cejetlek.; Köszike.; Cukika vagy.

Gyakoriak a hiányos mondatok, nehezen értelmezhető szövegek, központozási hibák: Jó kép szupi a hajad jól áll. Ha vki vmit akar rámír ennyi. Vki fent dögunalom van.

Különösen köszöntéseknél találkozunk nagybetűvel írt személyes névmásokkal: Isten éltessen Titeket!; Boldog szülinapot Neked! Vajon ettől jobban fogjuk tisztelni a másikat? Hasonló hiba, amikor minden szót nagy kezdőbetűvel írunk: Isten Éltesse Szüleivel Együtt!; Boldog Születésnapot!; Tudtok Élni!

A gyakran előforduló helyesírási hibák között említhetjük: a szóközök mellőzését (jólvan; mostmár; énis; igyvan; nekedis jóéjt; aszthiszem; sorbaállok), a tagadószó és az –e kérdőszócska egybeírását az igével (nemtudom; nemismerem; hallode; tudode), az igekötő különírását az igétől (meg látod, le állhatnál, meg ismételjük), a kötőszók rövidítését (h; m) a hosszú mássalhangzó hibás jelölését (felköszöntöt; éltese; ujj áru érkezet), a kétjegyű mássalhangzók kihagyását (mien; naon) a helyhatárózórag helytelen írását (bulibann; Csíkszentdomokosonn), a szavak fonetikus leírását (teccik; tök jól csinájja; mi is imággyuk; minnyá; mennyünk; csak ne kejjen dolgozni; sokáig tarcson; fényképeszkettünk), a j használatát ly helyett (hejess; énis ijen hejzetbe vok; mét nemalszol ijenkor; De hejesek vagytok!; Nem mongyátok komojan!).

Ritkább jelenség, de engem személyesen elszomorít a w használata v helyett vagy az x használata ksz, sz helyett: weszexünk; igyexem; mexiwassuk; soxor; jówan na; szépek woltunk, diwatosak; Ilyen és hasonló szavakat leírni nem lehet könnyű, odafigyelést igényel, és divat ide-oda, kár az időráfordításért!

Sok egyébről lehetne (és kell is) még írni, lehetőségekről, feladatokról, veszélyekről…

Mindenkit minősít valamilyen szinten, hogy milyen stílusban és mennyire helyesen ír egy közösségi oldalon (is). Éppen ezért olvassuk át bejegyzésünket, mielőtt entert nyomunk. A facebookos hozzászólások utólag is szerkeszthetők, javíthatók, szükség esetén éljünk a lehetőséggel! Használjunk online helyesírás-ellenőrzőt, hasznos és kézenfekvő megoldás. Emeljük le a polcról helyesírási szótárunkat, ha bizonytalanok vagyunk egy szó helyesírásában, nem szégyen! Ne bántsuk meg egymást nyilvánosan a helyesírás miatt, azzal nem sok eredményt érünk el!

Minden, amit kiadunk a kezünkből, ahogy megnyilvánulunk, az a névjegyünk. Ezt tartsuk szem előtt! Lehet, hogy facebookos bejegyzéseinket többen olvassák, mint egy nyomtatott könyvet. Sajnos.

GIDRÓ MELINDA