Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíkszentdomokos Fekete vasárnapja-

2011.07.04

 

„Ártatlan vagyok, mint a fényes nap, úgy lőjél pajtás, hogy egyből haljak meg!”

 

- Csíkszentdomokos Fekete vasárnapja-



Készítette:

Sándor Sarolta XI.A                                                                                      

Csíkszereda, 2009. december 11.

1. Szülőfalum, Csíkszentdomokos

„Szentdomokos azon helyek egyike, melyeket a história sokszínű betűkkel

 szeret megjegyezni magának, s alig tudja meghatározni milyen hangsúllyal

 ejtse nevét.”

                                                             -Kőváry László-

            Csíkszentdomokos a boldog emlékű Márton Áron, Erdély római katolikus püspökének szülőfaluja. Felcsík legészakibb és egyben legnépesebb községe. 1992-ben 6 678-an laktak a faluban, húsz román kivételével mind magyarok. Délen Csikszenttamással nőtt össze. 1967. augusztus 4.-éig Balánbánya is hozzátartozott, ekkor 12 323 lakossal számolt.

            Az Egyeskő, Öcsém, Tarkő, Fekete Rez és Nagyhagymás belső ívvonulatainak hegytömbjei és legendás szépségű tájai veszik körül. A község alpesi övezetben, a tengerszint fölött 650- 690 méter magasságban helyezkedik el, az Olt folyó mindkét partján. Az innen eredő Maros és Olt átszeli az ország tájait, legendás bolyongásaikkal mindörökre különválva. Itt született meg a világirodalom egyik legtökéletesebb mondája, a Maros és az Olt.

            Bár a község múltja színes és gazdag, nem lehet történelméről beszélni. Az 1332-es pápai jegyzékben ezeken a tájakon egy Torkw* nevű település szerepel. (*Torkw: jelentése Tarkő alatti)

1567-ben említik, úgy mint Zent Domokos és csupán 34 kapuval. A jelenlegi faluközösség 1712-re teljesedett ki és kapta meg mai nevét. Így történelme csupán 300 éves.

            Néprajzi, nyelvészeti hagyományokban gazdag faluközösség. Falumúzeuma is van a Községi Kultúrotthonban. Háziipara és népművészete is jelentős.

            Az utcáról érkezők számára az első építészeti képelem, melynek erkölcsi, szellemi töltete is van, az úgynevezett székely kapu, melyeket fenyőfából és bükkfából készítettek. Szellemi, erkölcsi töltetét a kapuk díszítése, feliratozása egyértelműen jelzik. Csíkszentdomokoson leginkább galambdúcos vagy kötött kapukat készítettek.

            A fát viszont más eszközök késztésére is felhasználták. Nincs olyan udvar, ahonnan ne kerülne ki kerékfának, teknőnek, orsónak, kanálnak, ostornak, dézsának, küpünek, botnak való fa. Ezeken kívül készítettek faedényeket, székeket és szerszámokat.

            Domokoson a havasi juhászat volt jellemző. Nem csak a betevő falatot jelentette ez, az emberek a juhok gyapját is feldolgozták. A juhnyírás általában április első felében vagy Szent György napja körül történt. A feldolgozás munkája a fonás. Domokoson mindenki kézzel font. Így lettek a gyapjúból fehér harisnyáknak való posztódarabok, festve csergének és szőnyegnek való fonalgomolyák, szürke harisnyák és más ruhadarabok.

            A ruhanemű készítés másik alapja a kendertermesztés és annak feldolgozása. Kenderből lettek a konyharuhák, a háztartásban használt textilneműk. Bár megmunkálása hosszadalmas és nehéz, fontosságát az is jelzi, hogy a leányok hozományába tartoztak 1-2 áras kenderföldek, és a megmunkálásához szükséges eszközök: A vagdaló, a tilaló, a léhel, gereben, orsó, guzsaly, tekerőlevél, osztováta vagy szövőszék. A fonószezon novemberben kezdődött, akiknek nem termett kendere ilyenkor kenderlopó bált rendeztek. Ide a belépő egy fej kender volt, ennyiért mulathattak, táncolhattak a vendégek. Általában az így begyűlt kender fedezte a szervező család szükségleteit.

            A guzsalyasba esténként 7- 8 órahosszat gyűltek össze egy –egy háznál. Az asszonyok férjeikkel járták egymás házát, egy- egy utcában, tízesben. Közben megbeszélték a falu dolgait, meséket meséltek, énekeltek. A fiatalok guzsalyasa mozgalmasabb volt. Játszódtak, viccelődtek, nevettek, énekeltek, sőt néha táncoltak is. Így született meg a lopott tánc. A leányok, hogy a táncra lopott időt fedezzék, titokban elvettek otthonról egy- egy duvaszkit, és éjfélkor úgy mentek vele haza, mintha aznap este fonták volna. A kalasis* fiatalok szórakozásának, ismerkedésének, a párkeresésnek is alkalma volt.

            Szentdomokos Csíkország egyik leghagyományőrzőbb, igen gazdag népi műveltséggel rendelkező faluja. A magyar népi kultúra olyan elemeit őrizte meg, amelyek már- már egyediek szellemi múltunkban.

            Falunkban külön nap van szentelve a népviseleteknek, Szőttesek vasárnapja, és minden évben megrendezik a hagyományos Kenderfesztivált.

            Az egyéni élet ünnepei közé sorolhatóak a születéssel, a lakodalommal, a temetéssel kapcsolatos szokások, de megemlíthetjük a kortárstalálkozókat, katonavacsorákat is, mint a domokosi élet fontos eseményeit.

            Naptári és ünnepi szokásokban is gazdag faluközösség. Luca napján –december 13- a gyermekek korán reggel elmentek a rokonokhoz és jókívánságokat mondtak, hoztak a házra, „Lucáztak”. Ha a fiúgyermek ment be elsőnek azt tartották, hogy szerencsét hozott az állatszaporulatra. Jutalmul gyümölcsöt, süteményt, cukorkát, esetleg aprópénzt kaptak. Az is megtörtént, hogy a háziak „bárányszart” csomagoltak papírba és meghagyogatták, hogy csak otthon nézhetik meg a Lucázók, hogy mi is van a csomagban.

            Ma is élő szokás az aprószentekelés –december 28-, betlehemezés, angyalozás –június 24-, Jakab-ágütés –május 1-, fazakazás. Húsvétra készülve leginkább a lányok veszik ki részüket a munkából. Piros tojást festnek, vagy írnak, sütnek, főznek. A lányok a tojásfestéshez már hónapokkal azelőtt gyűjtik a vöröshagyma hajat. A tojásra leveleket tesznek, azután selyem harisnyába kötik és így teszik bele a vöröshagyma főzetbe főni. Mikor a tojás megfő, leveszik róla a harisnyát és zsírral fényesítik ki a mintás tojást. Húsvét első napján elviszik a kokonyát* (*kokonya: kerek, fonott kalács; húsvéti kenyér)  a templomba eledelszentelésre. Másnap, ma is szokás, a legények locsolni járnak a leányokhoz. Aki későn vagy ittasan ment a leányhoz locsolni, nem kaphatott piros tojást, tormával fizettek.

            Szentdomokoson, akárcsak máshol fontos szerepet játszott a népi gyógyászat, mely gyógynövényeken, állati eredetű termékeken illetve melléktermékeken alapszik. Néhány betegség és „orvossága”, melyet Domokoson használtak: nyílt sebek- cickafark, csalán; szemgyulladás- kutyatej; gyomorfájás- tatánkoró; torok- és légcsőgyulladás- papsajt, pirított fokhagyma, lótrágya; hűlés, köhögés- kakasvirág, veresfenyő hajtása; vérnyomás csillapító- istengyümölcse; tüdőgyulladás- fokhagyma, lótrágya. Ezek teája, főzete, őrlete belsőleg vagy külsőleg: borogatások formájában hat. Ugyancsak széles körben használják a felületi beavatkozásokat: lemosás, öblítés, izzasztás, gőzölés, fürösztés. Így könnyítik például a szülést szénamurha és burgonya gőzöléssel. Sok növényt és más eljárást ismernek a fogamzásgátlásra, magzatelhajtásra is. A szentdomokosi nép gyógyítása a testbe való közvetlen beavatkozás nélkül történik. Kivételt néhány állati betegség képez: felfújódás, nehéz ellés, az anyaállatban elpusztult hulla eltávolítása, herélés.

            Nálunk felé az életmód, életvitel e természeti, földrajzi feltételek és időjárás függvényében zajlik évszázadok óta. Ezért az emberek éberen figyelték egyrészt a körülöttük lévő állatok, növények viselkedését, a nap, hold és csillagok járását, a természeti jelenségeket, a naptári év napjainak időváltozását. Így alakult ki az időjóslás tudata, tudása. Néhány példa ezekre: Ha a tyúkok a porban fürödnek, eső lesz. Ha varjak serege száll az égen és ott kárognak jön az eső. Ha a holdnak udvara van, abban a hónapban sok lesz az eső. Ha az ég alja piros, másnap szeles idő lesz.
Ha Garadost* a köd megjárja, eső lesz. Ha Mátyás napján nincs jég, ő csinál, ha van, betöri. Ha Úrnapján –június 16- nagy idő van, jó termés lesz.

            Ugyanúgy, mint tárgyi kultúrája, Csikszentdomokos szellemi néprajza, népköltészete, népdalvilága is nagyon gazdag, színes szokásai, hiedelmei mellett. Nagy változatosságot mutatnak a népi gyermekjátékok, mondókák, dalok. Népzenei és néptánc hagyomány figyelemreméltó. Csíkszentdomokoson még Kodály Zoltán is gyűjtött. A Románia magyar népdalok című gyűjtemény Jagamas János több szentdomokosi gyűjtését is tartalmazza.

            A falu vallását illetően többségükben római katolikusok, de magyar ajkú görög katolikus hívek is éltek, élnek. Nekik is áll egy fatemplom, ahol régebben a nagyobb ünnepek alkalmával a Madarastól felfele lakó görög katolikus hívek ünnepeltek. A falunkban ortodox templom is áll, a temető mellett. Ma is rengeteg résztvevője van a Báthory Endre fejedelem emlékére végzett bűnbánó zarándoklatnak, más néven a pásztorbükki búcsúnak.

Falunk méltán büszke boldog szülöttjére, az itteni 1-4-es és 5-8-as iskoláink névadójára, Márton Áron püspök úrra. Kevesen tudják, hogy Szentdomokoson született Kúrkó Gyárfás, regényíró és politikus, valamint Baróti István Liszt díjas zongoraművész is.

            Remélem érdekes betekintést nyújthattam a szülőfalum történetébe és annak hagyományaiba, életébe, az emberek falu, ember és múltjuk iránti szeretetébe.