Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LILA AKÁC, DANCS ANNAMARI ÉS VÁLASZD A JÖVŐT!

2008.09.12
         

Plakátok, szórólapok, meghívók. Jól megférnek egymás mellett. Amit letépnek estig, felkerül reggelre. És újra, meg újra. Tele a postaládánk és a hócipőnk már, olvasatlanul válnak a tűz martalékává. Pedig érdemes volna elolvasni és megérteni a mondanivalót belőle; elraktározni és a választások után vagy négy év múlva újra előkotorni. Vagy kár a gőzért, kár tartogatni a sok színes szemetet…?! Az egyszerű ember első reakciója az volt, hogy honnan annyi pénz a sok színes drága papírra? S még meddig tudják gyömöszölni a postaládát, a kerítés réseit. Apropó, kerítés: a választások után pár nappal a kertünk egyik sarkában 5-6 db névre szóló, felbontatlan borítékot találtunk, választási szöveggel, ígéretekkel, amelyek már nem jutottak el a címzetthez.

A „lelkiismeretes” személy, aki talán pénzt is kapott a terjesztésért, gondolt egyet és egy-egy kert szögleténél megszabadult terhétől. Erről ennyit!

Az emberi találékonyság szüleménye a villanyoszlopokra helyezett rengeteg letéphetetlen tábla is, de arra senki sem gondolt, hogy balesetveszélyes is lehetne, hiszen felnézve rájuk a sáncban landolhattunk volna.

Ami kellemes meglepetést okozott azt hiszem mindenkinek, hogy nagyon hamar eltakarították a választások utáni szemetet (itt a plakátokra gondolok).

Most is mint mindig, csali is volt Dancs Annamari személyében, aki a mi falunkban elég nagy népszerűségnek örvendett még törött lábujjal is, de azért nem mindenki hatódott meg.

Ami leginkább elnyerte tetszésünket és maradandó élményt nyújtott, az a Lila ákác című előadás volt.   

                                                                                                                         KURKÓ MÁRIA

*****************************************************************************************************

GONDOLATOK A LELKIISMERETRŐL

“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: „Vétkeztél.” Vagy: „Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.” (Márai Sándor: Füves könyv - A lelkiismeretről)

 

Valamennyien hallottuk már a lelkiismerettel kapcsolatban azt a kifejezést, hogy „a lelkiismeret, Isten szava az emberi lélekben”. Mindenkinek van valami olyan érzése, hogy bármi is legyen a lelkiismeret, olyan HANG-ként szólal meg az emberi lélekben, ami cáfolhatatlanul dönt arról, hogy mi a jó és mi nem az, vagyis, hogy mit kell megtenni ahhoz, hogy az ember egyetérthessen önmagával, és mit nem szabad tennie, ha nem akarja megvetni önmagát. SZ.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.