Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Együtt lenni jó

2016.02.03

„Barát az, ki a barátod marad, ha a szerencséd messzire szalad,

Barát az, ki könnyeid letörli, ha lelkedet a világ felőrli.”

(Faragó Klára)

Ebben a mai, gazdasági kapcsolatokra építkező, a valódi értékeket mellőző, álszent világunkban sokkal nehezebb megtalálni egymást, összefutni a szomszéddal, vagy csak úgy megállni egy Istenhozzádra vagy egy Dícsértessékre.  Mennyivel könnyebb volt, amikor az ember -legalábbis a falusi ember- még ismerte és ápolta a hagyományait. Meg tudta különböztetni a hétköznapokat az ünnepektől. A napszakok közül különös varázsa volt az estéknek, amikor együtt ült a család, átjöttek egy kis tere-ferére a szomszédok.

Nem kellett kapcsolatépítő tréningekre járni ahhoz, hogy szeressék egymást az emberek. Akkor még tisztelet övezte az időseket és féltő gondoskodás a gyerekeket. Nem bélyegeztek meg, azért mert szegény voltál vagy gazdag, szép vagy csúnya, kövér vagy sovány. Mindennek meg volt a sora, a paraszt ember tudta, hogy nyárra tél jön és tudta, hogy milyen az igazi emberi kapcsolat. Az öregek tapasztalataira igényt tartottak a fiatalok, a szomszédok kérdéseikkel, kéréseikkel bátran fordultak egymáshoz, a barátok egy-egy vidám borozgatásra alkalmasnak találták az estéket.

Talán még nem késő átmenteni egy keveset a múltunkból. Segítsük hát egymást értékes tanácsokkal, gyógyító gondolatokkal, szeretettel, egy mosollyal, egy jó szóval!"

Igen, szükségünk van arra, hogy kilépjünk a hétköznapi szürkeségből, az egyhangúságból, és a napi saját vagy mások varázslatainak részesei legyünk. Mert mire valók a családi, baráti vagy közösségi kapcsolatok?

Nagyon igaz a bölcselet, mely szerint a barátság kortalan. Kortalan, de ha nem ápoljuk, elhervad, elszárad, fényét, színét és illatát veszti.

Legalább hetente egyszer-kétszer jó, ha alkalmat kerítünk a baráti –közösségi programokra.

Az időskor legfőbb mozgatója lehet a kapcsolatépítés: a meglévő kapcsolatok ápolása, a negatív-összetört kapcsolatok elengedése, vagy új ismeretségek létesítése. Nagyon jó együtt lenni pozitív emberek társaságában, mert erőt adnak, jó hangulatra derítenek, feltöltenek anélkül, hogy az ő antennáik lemerülnének.

Keressük hát, az inspiráló, megújító, erőinket feltöltő baráti társaságot, szívjuk be a fényt, hogy majd világíthassunk!

Az idős embereknek kell egy közösség, ahol jól érzik magukat, ahova eljárhatnak, hogy érezzék, tartoznak valahova. Részt vesznek egymás életében, szavuk van egymáshoz örömben és bánatban. A közös együttlét értéket ad a mindennapoknak és olyan légkört teremt, amelyből erőt meríthetnek a hétköznapokban.

Tudjuk, hogy a magány és a feladatnélküliség minden életkorban hatalmas romboló erő mind mentálisan, mind fizikálisan. A nyugdíjas klub sikeresen győzi le ezeket: aki ide tartozik, még ha otthonában egyedül is van, nem magányos, és legyen bár nyugdíjas, tele van feladatokkal. 

A nyugdíjasklub nem egy önmagáért létező  csoport, hanem a következő generációk épülésére szolgáló példa. Adja Isten, hogy mindig hasonlóan életvidámak, lelkesek, nyitottak, tettre készek és közösségre vágyók legyenek, „életet adva az éveknek”.
Mutassák meg, hogy jó itthon, együtt nyugdíjasnak lenni, illetve kortól, elfoglaltságtól és családi körülményektől függetlenül: együtt lenni jó.

György Irma