Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíkszentdomokos az első katonai felmérés térképein

2015.09.29

A katonai hadmozdulatok tervezése és végrehajtása céljából mindig szükség volt megfelelő térképre. A XVIII. század második felében a nagyobb területen dúló háborúkban már új hadvezetési módot alkalmaztak, az addig a nyílt és sík területeken egymással szemben vonalalakzatban felálló csapatok hadrendjét a tagolt hadrendű harcászat, vagyis a terep sajátságaihoz igazodó harcmodor váltotta fel. A védelmi állások megválasztásához, a mozgások végrehajtásához a lehetséges csataterekről előre elkészített, részletes és a domborzati viszonyokat is valósághűen ábrázoló térképek kellettek. A Habsburg Birodalom első katonai felmérését közvetlenül a hétéves háború után Mária Terézia rendelte el, befejezésekor már II. József volt az uralkodó, ezért jozefiniánus felmérésnek is nevezik. E felmérés során geodéziai vetületet és földrajzi hálózatot nem használtak, s a magasság-meghatározások alapjául szolgáló szintezési hálózat sem volt. A magassági adatokat nem tüntették fel, hegyvidéken gyakran csak szemrevételezést alkalmaztak. Erdélyt 1769-1773 között mérték fel és 280 szelvény készült. A térképlapok méretaránya 1: 28 800 volt.

A térkép mind kivitelezését, mind részletességét tekintve egyedülálló. Segítségével „időutazáson” vehetünk részt, megnézhetjük, milyen volt Csíkszentdomokos és környéke a XVIII. század második felében. A falu nevét Szent Domokos alakban tüntették fel. Méretét tekintve a többi felcsíki faluhoz hasonló (110 telek alkotja), Csíkszeredánál viszont jelentősen nagyobb (kb. 50 ház), mely ebben a korban még kis vásáros hely volt csupán. A települést két utca alkotta, melyek Középtíz, Mezőszél, illetve Alszeg és Várút utcáknak felelnek meg. Ezeket egy keresztutca kötötte össze, ahol híd is vezetett át az Olton. 10 malmot számolhatunk össze az Olt partján. A két templom a római-katolikus és a görög-katolikus felekezeté lehetett. A falut az Olt folyó (Alt Flußs) szeli át. Ebbe ömlik be a Toplitza Pataka, Kis Olt Pataka, valamint a Pabaßzo Pataka. Az úthálózatot földutak, mezei utak alkotják. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő országút (Land Straßse von Csik Szereda in die Gyergÿo) elkerülte falunkat, Dánfalvánál tér le jelenlegi nyomvonaláról, majd Vaslábnál jut ki a Gyergyói-medencébe. A domborzatot pillacsíkozással ábrázolták a „minél meredekebb, annál sötétebb” elv alapján. A jelentősebb kiemelkedések nevét magyarul jegyezte fel a vélhetően német anyanyelvű térképező tiszt: Garatos Hegye, Görtzes, Fekete Resze, Palankaj Havas, Nagÿ Pik, Olt Resze, Hatÿ Erdö, Kerek Tetej, Kerek Pik, Pastor Pik Tetej, Bania Bik Tetej, Szakadat, Terkö, Ötsem Teteje, Monostor Kö, Nagÿ Hagÿmas.

A régi térképek böngészésére ajánlom a Mapire – A Habsburg Birodalom Történelmi Térképei Online weboldalt, ahol a térképszelvényekből alkotott mozaik georeferáltan, vagyis mai térképre illesztve nézegethető.

Török Tamás

történelem-földrajz szakos tanár