Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A HOLNAPBA VETETT HIT STRATÉGIÁJA

2014.11.14

                     

Készül Csíkszentdomokos község integrált fejlesztési stratégiája a 2014-2020-as időszakra, amelyet a csíkszeredai székhelyű Develo Group Consulting munkatársai dolgoznak ki különböző intézmények adatai és a községi elöljárókkal, véleményformálókkal készült interjúk, valamint a különböző szakterületen dolgozókkal való beszélgetések alapján.

Mit is jelent a stratégia szó? Cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem”, avagy egy probléma megoldása -olvasom a szó magyarázatát, tehát ez a dokumentum lesz a kiindulópont minden olyan fejlesztési munkálatnak, amelyre a közösség igényt tart.

A stratégia két fontos összetevője a helyzetértékelés  ( a múlt és a ma állapota) és a „jövőkép”.  Lapunk megjelenéséig elkészült a helyzetértékelés, amelyből néhány,a lakosság számára is érdekes statisztikai adatot fogok bemutatni a népesedési, a turizmus és a vállalkozói ágazatok terén.

Népesedési folyamatok a községben

A legkorábbi nyilvántartások szerint (1614-es lustra) Domokoson 57 család él összesen, amely a XVIII század végére 89-re (472 fő) emelkedett. A különböző feljegyzések szerint egy évszázaddal később a lakosságszám megtízszereződik. A XX. század során a község lakossága elérte és meg is haladta a 6500 fős lélekszámot, a jellemző magas gyermekvállalási hajlandóság okán Csíkszentdomokos azóta is a megye egyik legnépesebb községe.

A rendszerváltás következtében jelentkező társadalmi és gazdasági változások, az új gazdasági viszonyok - még az olyan hagyományos értékeihez erősen ragaszkodó közösség esetében, mint amilyen Csíkszentdomokos is- rányomták bélyegüket a demográfiai tendenciákra. Valójában a változások már az átmenet éveiben jelentkeztek. A Statisztikai Hivatal az 1990-es évre vonatkozóan még 6870 személyt regisztrál, míg 25 évvel később a stabil népesség száma 6366 főre csökken. A 7,3%-os népességfogyás bár jelentős, de a megyei vidéki átlag alatti fogyásról árulkodik.

A község sajátos demográfiai helyzete – amelynek történelmi, gazdasági, néplélektani és más vonatkozásai fele többen is érdeklődéssel fordultak - mára már kevésbé mondható sajátosnak, ha a születési arányszám alakulására gondolunk.

A XX. század utolsó évtizedében a természetes fogyás mellett az elvándorlás is hozzájárult a lélekszám csappanásához.

Amennyiben hihetünk a statisztikának, az emigrációval számolt elköltözések és beköltözések különbsége húsz év alatt közel 300 fővel, összességében 4,5%-al csökkentette a lakosságszámot.

A népességfogyás táplálása mellett az elvándorlás és a csökkenő gyermekvállalási kedv szerkezetileg is hatnak a népesség egészére. Míg azonban a megye esetében a fiatalok részaránya még mindig meghaladja a 65 évnél idősebb korú lakosságét, addig Csíkszentdomokos község esetében 2010-ben az idősek javára változik a korcsoportok súlya a népesség egészében.

Turizmus

Csíkszentdomokos remek adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztése szempontjából, mindamellett, hogy nagy tömegeket vonzó turisztikai célpontokhoz vezető útvonalon fekszik. Kulturális látványosságok például a Márton Áron Múzeum és Márton Áron ház, amely a zarándokturizmus egyik fontos állomása lehet Székelyföldön különösen az egykori püspök boldoggá avatását követően. Ehhez illeszkedhet a Pásztorbükki Báthory búcsú is, mint fejleszthető rendezvény. A magyarországi és erdélyi magyar vendégek számára érdekes lehetnek továbbá az egykori határ maradványait bemutató tematikus túra, és a határőrzéshez kapcsolódó tevékenységek bemutatása, vagy a világháború utáni túlkapásoknak emléket állító Gáborkerti emlékmű. Immár évek óta megrendezik a 32-es vadászok emléktúráját is, amelynek végpontja Csíkszentdomokoson van.

Egy másik célcsoportot szólít meg a szintén hagyományossá váló Felcsíki lovasnap, amelyet minden júniusban Domokoson rendeznek meg és nagy tömeget mozgat meg az egész térségből. A székelyföldi lovassport egyik csúcseseményévé válhat az esemény, amennyiben a terveknek megfelelően hivatalos versenyeket is hozzá tudnak kapcsolni. A lovasturizmus és a szekeres kirándulások pedig egyre népszerűbb szabadidő eltöltési forma, amely hozzáilleszthető a Domokosra érkező vendégek programjához is és kiegészülhet a már említett vadles programokkal vagy a vadászturizmussal.

 

 

A turisztikai kínálat jelenleg a falusi turizmus jellemző egyedi rendezvényeivel és látványosságaival egészül ki: egyházi ünnepek, Farsangtemetés, hagyományok, helyi történetek, népi mesterségek és kézműves tevékenységek bemutatása, helyi gasztronómiai érdekességek, falunap (Szent Domokos ünnepe, augusztus 8.), állatvásár és kiállítás stb. A 2013-as adatok szerint Hargita megye országos szinten a harmadik helyet foglalja el a turisztikai szálláslehetőségek tekintetében, 322 ilyen egységet regisztráltak a megyében. A kedvező helyzetet azonban a szálláshely-kategóriák szerinti rangsor árnyalja: Hargita megye jellemzően az alacsony kategóriás, olcsó szálláshelyek

számában áll jó helyen (vidéki panziók, agrárpanziók), a magasabb szolgáltatásszintet és ágyszámot jelentő hotel kategóriában mindössze a 18. Ez tükröződik a szálláshely kapacitás sorrendjében is, országos viszonylatban (Bukarestet kivéve az összehasonlításból) Hargita megye 10. a megyék sorrendjében.

A statisztikailag regisztrált szálláshelyek tekintetében az utóbbi öt évben meredek csökkenést figyelhetünk meg: a 2008-as 24-ről 8-ra csökkent a zömében agroturisztikai panziók száma.  Ennek megfelelően a szálláskapacitás is csökkent, a korábbi 68%-ra (Domokoson 2012-ben még 32 szálláshelyet tartottak nyilván, tavaly mindössze 12 volt). A működő szálláskapacitás növekedése viszont azt mutatja, hogy a fennmaradt szálláshelyek a korábbi szezonálisan működő vendéglátóhelyeknél sokkal stabilabban és valószínűleg magasabb színvonalon tudják szolgáltatásaikat kínálni. A megyében szálláskihasználtság jócskán az országos átlag (24%) alatt van (16%), a nyári csúcsszezonban éri csak el a 26%-ot.

A turistaérkezések számát tekintve Hargita megye 19. a romániai megyék sorában, amely méretéhez és lakosságához viszonyítva kedvezőnek mondható. A turisták származás szerinti összetétele az országos értékeknek megfelelő képet mutat, 78,6% belföldi és 21,4% külföldi turista érkezik a megyébe. A Felcsíki kistérség által nyújtott vidéki jellegű szolgáltatásokkal inkább a belföldi turistákat érdemes megcélozni. Csíkszentdomokosra a tavalyi évben a megyei községek átlagánál jóval több turista érkezett (1289), ezzel a Felcsíki falvak között listavezető a látogatások számában, amely térség a megyébe érkező turisták mindössze 16%-át fogadja.

Habár Domokos a vendégéjszakák tekintetében is jól áll a környező településekhez viszonyítva, általános probléma, hogy a térségben és a megyében is kevés időt töltenek a vendégek. A megyei átlag 2,78 nap, Csíkszentdomokoson pedig alig 1,73 napot töltenek átlagban aturisták.

Vállalkozói szerkezet és aktivitás

A legfrissebb cégjegyzék adatai szerint 283 nyilvántartott jogi személyiségű szervezet van bejegyezve Csíkszentdomokoson. Ebbe beletartoznak az egyéni vállalkozások és egyesületek is. Gazdasági társaság 2012-ben 58 volt bejegyezve domokosi címmel, amely rendkívül alacsony vállalkozói sűrűséget mutat (9 vállalkozás/1000 fő). A településen kifejezetten vállalkozástámogató szervezet vagy egyesület nem működik (a mezőgazdászok és állattartók egyesületén kívül). A vállalkozói ismeretek terjesztésére és a vállalkozó szellem fejlesztésére azonban szükség van.

A teljes község vállalkozói szektorának forgalma 4,3 millió euro volt 2012-ben, profitjuk pedig 440.000 euro körül alakult. Ezek a számok jól illusztrálják a helyi gazdaság méretét. Jól látható, hogy a legnagyobb forgalmat a kereskedelem, tehát jelentős hozzáadott értéket nem termelő tevékenység nyújtja. A vegyipar felül reprezentáltsága egyetlen, betonelemeket gyártó vállalkozásnak köszönhető. Nem meglepetés a faipar jelentős részesedése a forgalomból (itt is egy nagyobb cég felel a forgalom zöméért), míg mezőgazdasági tevékenységet senki sem folytat vállalkozás formájában Domokoson. Ez utóbbi, mint láttuk jelentős foglalkoztató, de csupán kiegészítő-önfenntartó szerepet játszik a domokosi háztartások költségvetésében. A turisztikai vállalkozások csekély üzleti forgalmat generálnak.

A működő vállalkozások 2012-es forgalma alapján az alábbi gazdaságszerkezet rajzolódik ki Csíkszentdomokoson.

A vállalkozások adatait áttekintve arra a megállapításra juthatunk, hogy a helyi erőforrásokra épülő (fafeldolgozás, beton) vállalakozások nem tudnak a régebbi korszakokhoz képest jelentős szerepet játszani a helyi lakosság foglalkozathatásában. Ezeknek a tevékenységeknek a fejlesztéséhez hiányzik a tőke, így növekedésük korlátozott. Örvendetes tény, hogy 2005 óta folyamatos forgalomnövekedésnek lehetünk tanúi, amelyet hasonlóképpen követ a realizált profit növekedésének trendje is. A fenti számokat figyelembe véve, azonban kihangsúlyozzuk, hogy rendkívül szűk és meglehetősen egyoldalú vállalkozói életről beszélhetünk a községben, emiatt kevés a munkalehetőség és a fiatalok csak városi településeken vagy külföldön találnak munkát, amely a családok szétszakadásához és szociális problémákhoz vezet.

A Domokosi Kitekintő következő számában beszámolunk a község fejlesztési stratégiájának további alakulásáról.

A Develo Group Consulting nyomán

Bartha Hajnalka