Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az óvodai beszoktatás

2014.08.11

Minden család életében nagy mérföldkő a gyermek óvodába íratása. Óvodás lett a gyermekünk, számtalan kérdés fogalmazódik meg a szülőben és aggódik hogyan fog alkalmazkodni a gyermeke az új környezethez, az óvodához, a különböző korú gyerekekhez, az óvó nénihez.   Ahhoz, hogy a gyermekek elégedettek, jó kedélyűek legyenek az óvodában négy alapvető tényezőre van szükség.   

1. Az óvodába induló gyermek legyen felkészítve a szülő által, hogy mi az óvoda. Látogassanak el az óvodába miután beiratkoztak, játszódjanak néha az óvoda udvarán, ne riogassák az óvónő személyével a gyereket, (ha valami rosszat cselekszik, pl. majd meglátod, ha óvodás leszel, vagy így meg úgy az óvó néni…), ha azt akarják, hogy a gyerekük könnyen elmaradjon az óvodában, mivel az óvónőnek afféle anyapótló szerepe van. S ez, mármint az érzelmi kapcsolat jelentősen megkönnyíti a derűs légkör kialakítását, az óvónő elfogadását öt órára az édesanya helyett.

2.Meg kell értetetni a gyermekkel, hogy a szülő nem hagyja el a gyermekét azért, mert otthagyta az óvodába, csak bizonyos ideig marad távol tőle.

3. Az óvónő személyisége, az óvónő – gyermek kapcsolata az első, ami tudatosodik gyermekben, az hogy az óvodában egymáshoz tartoznak, így ellesik az óvónő mozdulatait, utánozzák beszédstílusát, szavajárását, modorát. Bizalom kialakítása csak akkor jön létre az óvónő és gyermek között, ha a szülő bízik az óvó néniben és nyugodtan rábízza gyermekét.  

4. Fontos az óvoda felszereltsége, jelen esetben elsősorban a játékeszközökre gondolok. Lényeges, hogy ebből elegendő mennyiség és minél többfajta legyen. Megfigyeltem, hogy gyakran mérgezi a játék levegőjét, pl. ha egy- egy autóból kevés van. Ekkor jön a civakodás, az erőszakosság, mert a gyermekben igen erős a vágy a kívánt játék után. Ezek a gyakran jelentéktelennek tűnő összezördülések, összekoccanások, de veszélyeztethetik a megfelelő légkört, Fontos, hogy ne az erősebb szava érvényesüljön, mert a gyengébben mindig a félsz, az erősebben pedig a vakmerőség, az erőszakosság fog rögződni. Minden konfliktust meg kell oldani, hogy ne érvényesüljön az ”aki bírja, marja” elv.

Az óvodába lépéskor elkezdődik Robert Fulghum szerint: ”Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet!”

A gyermekek óvodába lépése, beszoktatása nem könnyű időszak, mert szokásokat kell kialakítani, szabályokat kell betartani, amelyek úgy a gyermekre, mint a szülőre érvényesek. Ahogyan a szokásokat alakítjuk, úgy lesz eredményes később a munkánk. El kell ismerni, hogy ez az időszak nagy erőfeszítést, türelmet, figyelmet, következetességet igényel a szülőtől, és az óvónőtől, de az eredmény megéri a fáradságot.

                                                                

                                    Egy gyermek tanácsai szülőknek, nevelőknek

*        Ne kényeztess el. Nagyon jól tudom, hogy nem mindent kaphatok meg abból, amit kérek, kívánságaimmal csupán próbára akarlak téged tenni.

*        Ne utasíts rendre mások jelenlétében, jobban figyelek szavaidra, ha nem szégyenítesz meg.

*        Ne borulj ki, ha azt mondom, hogy nem szeretlek. Nem téged gyűlöllek, hanem a hatalmadat mellyel terveimet áthúzod, meghiúsítod.

*        Ne óvjál meg mindig tetteim következményeitől. Néha kellemetlen dolgokat is meg kell tapasztalnom.

*        Ne ígérgess! Úgy érzem, cserben hagysz, ha ígéreteidet nem váltod valóra.

*        Ne szakíts félbe, amikor valamit kérdezek. Ha ezt teszed, többé nem hozzád fordulok kérdéseimmel, hanem megpróbálok máshonnan választ kapni.

*        Ne tegyél úgy mintha te kifogástalan, hibátlan volnál. Igen nagyot fogok csalódni, ha majd rájövök, hogy nem is vagy olyan.

*        Ne mondjad, hogy félelmeim ostobák, együgyűek, hiszen azok ijesztően igazak. Inkább próbáld megérteni félelmeimet, s ezzel megnyugtathatsz.

*        Ne hidd, hogy méltóságon alui tőlem elnézést kérned. Óriási rokonszenvet vált ki belőlem a te őszinte bocsánatkérésed.

*        Ne feledd, szeretem a kísérletezést és e nélkül, nem tudok felnőni. Kérlek, bírd ki kísérleteimet.

*        Ne feledd, hamar felnövök. Nehéz lehet neked velem lépést tartanod, de kérlek, próbáld meg.

*        Fogadj el olyannak amilyen vagyok.”              

 

 

Miklós Anna